Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - III. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig (1918-1945) - III. a. A HHStA története a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig
- az Allgemeine Urkundenreiheből kb. 200 eredeti oklevél került átadásra, továbbá a magyar oklevélmásolat-gyűjtemény,325- a Handschriftensammlungból a Kollár-féle kéziratgyűjtemény nagyobb része, és néhány más kézirat került kiszolgáltatásra,326- Ungarische Aktenből kiadásra kerültek az ún. Zrínyi- és Nádasdy-iratok (Fasc. 278-279., 280-281.), továbbá az Ampringen-féle kormányzótanács iratai (Fase. 377/A), és négy csomónyi helytartótanácsi kivonat (Fasc. 428-431.). A magyar fél ezen iratok kiadása fejében lemondott a magyarországi szervek, főkapitányok etc. magyar nyelvű levelezésének kiválogatásáról a Hungaricából és a Turcicából, a már korábban kiválogatott iratok is Bécsben maradtak.327 A levéltár őrizetében lévő anyag a kiszolgáltatások ellenére nem csökkent, hanem inkább gyarapodott ezekben az évtizedekben is, sor került ugyanis a megszűnt közös szervek, udvari hatóságok levéltári anyagának átvételére. Ennek köszönhetően 1936- ban a levéltár már mintegy 100 000 fasciculus és 30 000 kötet fölött rendelkezett, amely mintegy 18 000 polcfolyóméternyi helyet foglalt el raktárban. A levéltári anyag gondozása egy létszám tekintetében megfogyatkozott gárdára hárult. A korábbi tizennyolc fős gárdával szemben ekkoriban egy közel a felére fogyatkozott társaság működött. 1930-ban tizenegy levéltáros állt az igazgató Ludwig Bittner rendelkezésére: Lothar Gross aligazgató, Josef Mayr, Friedrich Antonius, Fritz Reinöhl, Rudolf Wolkan, Oskar Schmid főlevéltárosok, Paul Letler, Otto Brunner, Walther Latz- ke, Franz Hüter levéltárosok, és Wilhelm Kraus ideiglenes allevéltámok.328 A korábbi időszakkal szemben a HHStA két világháború közötti levéltárosai szinte kivétel nélkül az IÖG hallgatói közül kerültek ki, tehát történeti-levéltárosi alapképzettséggel rendelkeztek, amelyet azután a levéltári gyakorlati munka során elmélyíthettek. A létszámban lecsökkent levéltárosi gárda, nem utolsósorban Ludwig Bittner vezetői és szervezői képességének köszönhetően, sikerrel tett eleget a kor többoldalú kihívásának. A megnövekedett kutatóforgalom ellátása mellett - a levéltári anyag fokozatos megnyitása, 1918-ban 1894-ig, majd 1930-ban egészen 1918-ig nem csupán a komoly történészeket vonzotta Bécsbe, hanem számos szenzációt kereső újságírót, hobbytörté- nészt, akik a császári család és a volt közös állam titkait kívánták kikutatni - komoly szakmai és tudományos munkára is jutott idő. Több évtizedes rendezési és leltárkészítő munkálatok után 1936-1940 között öt kötetben Ludwig Bittner szerkesztésében megjelent az az ismertető leltár, amely mind a mai napig alapját képezi a HHStA-ban folytatandó kutatásnak. 1921-1934 között a levéltár Historische Blätter név alatt önálló folyóiratot is kiadott.329 325 Besorolva a Mohács előtti gyűjteménybe, illetve az 1527 utáni darabok az MNL OL I 1 törzsszám alatt találhatók, másolatok az MNL OL I 4 alatt nyertek elhelyezést. 326 Ma: MNL OL I 7 Staatsarchiv, Handschriften alatt elhelyezve. 327 ÖStA HHStA Kurrentakten 1936: 207. 328 Österreichische Amts-Kalender für das Jahr 1930. Wien 1930, 36. 329 1921-1934 között a Historische Blätter folyóiratnak hat füzete jelent meg, továbbá Archivalische Beilage der Historischen Blätter címmel továbbá három füzet (1931-1934), amely különböző magán- és városi levéltárak inventáriumait tartalmazta. A folyóirat két évfolyamáról Paulinyi Oszkár ismertetést is közölt (Heft 4-5.): In: LK 10. (1932) 334-340. 72
