Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - III. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig (1918-1945) - III. a. A HHStA története a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig
Kétségkívül a két világháború közötti HHStA legsúlyosabb személyisége Ludwig Bittner volt, aki előbb vicedirektor (1918-1926), majd 1926-1940 között igazgató, 1940-től a frissen alapított Reichsarchiv Wien vezetője volt. Bittner jelentőségét a levéltári rendezés, segédletkészítés, tudományos munkálatokba való bekapcsolódás terén nem lehet eléggé hangsúlyozni.330 Legnagyobb teljesítménye a már említett Gesamtinventar munkálatainak levezénylése, az elkészült leltár öt kötetének közzététele volt, de komoly részt vállalt több nagyszabású projektben is, így jelentős szerepet játszott az Österreichs-Ungarn Außenpolitik 1908-1914 kilenc kötetének megjelenésében (1930), a Repertorium der diplomatischen Vertreten aller Länder seit 1648 első kötetének kiadásában (1936) is.331 A korszak másik fontos személyisége Bittner egyik legkedvesebb barátja, Lothar Groß (1887-1944) volt, akinek a nevéhez fűződik az osztrák irattan megalapítása (HHStA levéltárosa 1931-től). A Reichshofkanzlei működéséről Írott munkája pedig mind a mai napig klasszikus hivataltörténeti munkának számít. Groß 1940-ben Bittner távozását követően vette át a HHStA vezetését, illetve a Reichsarchiv Wien főigazgató-helyettese lett.332 A kiváló felkészültséggel és rendkívül széles irattani ismeretekkel rendelkező Groß mellett a harmadik fontos személy a csak a szűkebb szakmai közvélemény előtt ismert Jakob Seidl (1887-1951), aki szervező és bürokratikus haj lámái miatt jól egészítette ki Bittnert és Größt. Számos nagyvonalú elképzelés megvalósítása Seidl precizitásának és aprólékosságának köszönhető.333 Seidl egyébként nagy szerepet játszott a levéltár 1945 utáni újjászervezésében. A levéltár által képviselt szellemi erőt mutatja, hogy Ludwig Bittner és Lothar Groß mellett az 1930-ban alkalmazott levéltárosok között két későbbi egyetemi professzor is akadt, az innsbrucki Franz Hüter (1899— 1997), és a Bécsben, illetve később Hamburgban oktató Otto Brunner (1898-1982), a 20. század egyik legjelentősebb osztrák történésze.334 Az Anschluss (1938) komoly változásokat hozott magával a HHStA életében. Már régóta érlelődő döntés született meg 1940-ben a Reichsarchiv Wien megalapításával, amely a Kriegsarchiv kivételével, amelyet már 1938-ban Heeresarchiv Wien elnevezés alatt a Wehrmacht főparancsnoksága alá rendeltek, az összes központi szervektől 330 Gesamtinventar I. 14-20. (levéltári rendezési munkáinak részletes ismertetésével), Fellner-Corradini, Österreichische Geschichtswissenschaft, 59-60. Újabban: Just, Thomas: Ludwig Bittner (1877-1945). Ein politischer Archivar. In: Österreichische Historiker 1900-1945. Lebensläufe und Karrieren in Österreich, Deutschland und der Tschechoslowakei in wissenschaftlichen Porträts. Hg. von Karel Hruza. Wien, Köln, Weimar 2008, 283-305. 331 Österreichs-Ungarn Außenpolitik von der bosnischen Krise 1908 bis 1914. Hrsg, von Ludwig Bittner und Hans Uebersberger. Bd. 1-9. Wien 1930; Repertorium der diplomatischen Vertreten aller Länder seit 1648. Hrsg, von Ludwig Bittner. Bd. 1. Wien 1936. 332 Gesamtinventar 1. 46-49. (levéltári rendezési munkáinak részletes ismertetésével), Fellner-Corradini: Österreichische Geschichtswissenschaft, 59-60. Újabban: Hochedlinger, Michael: Lothar Groß (1887— 1944). Zur Geschichte des österreichischen Archivwesens in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. In: AZ 89. (2007) 45-118. 333 Személyére: Gesamtinventar I. 136-138., illetve Fellner-Corradini, Österreichische Geschichtswissenschaft, 376. Nekrológja Walter Goldingertöl: MÖStA 4. (1951) 392-393. 334 Fellner-Corradini, Österreichische Geschichtswissenschaft, 70. és 200. 73
