Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)
Marczali a későbbiekben még három alkalommal tért vissza személyesen a levéltárba (1897,1906), ezenkívül néhány alkalommal levélben kért tájékoztatást. Kérdéseit Károlyi Árpád, illetve utoljára 1915-ben Szekfíí Gyula válaszolta meg. Kutatásai egyik súlypontja az 1790-1791. évi országgyűlés maradt, erre vonatkozólag kutatott 1906-ban is és ezzel kapcsolatban kelt utolsó 1915-ből származó levele is.278 1897. évi tartózkodásának célj a azonban más volt, az 1712-1715. évi országgyűlésre vonatkozó anyaggyűjtése mellett fontos jogbiztosító okleveleket, nemzetközi szerződéseket nézett át. Minden bizonnyal az 1895-ben megbízásul kapott magyar történeti forrásgyűjtemény, az Enchiridion számára gyűjtött anyagot.279 Némileg eltért megszokott érdeklődési területétől 1908 végén Károlyi Árpádhoz intézett kérdése, amikor az 1516-1526 közötti ország- gyűlésekre vonatkozó forrásokról kért tájékoztatást.280 A történészek egy teljesen más típusát képviselte Hengelmüller László (1845— 1917), aki mai szóval élve hobbytörténész volt, ugyanis diplomata hivatása mellett foglalkozott történeti kérdésekkel.281 A követi rangig emelkedő Hengelmüllert, aki pályája csúcsán 1894-1913 között az Egyesült Államokban képviselte a Monarchiát, II. Rákóczi Ferenc személyisége foglalkoztatta. A Rákóczi-hamvak hazahozatala (1904-1906) indította arra, hogy a külföld számára közelebb hozza a fejedelem személyiségét, küzdelmének mozgatórugóit.282 283 Munkájához komoly levéltári kutatásokat folytatott és folytattatott. A HHStA-t személyesen nem használta, az irattár tanúsága szerint 1904-től előbb Ambrózy Lajos követségi tanácsossal (1904, 1906), majd a fiatal Gustav Bodensteinnel (1905-1908) gyűjtetett és másoltatott anyagokat témájához. 283 Később magyar levéltárosokon, Károlyi Árpádon és Szekfű Gyulán keresztül egészítette ki ismereteit.284 Nem csupán levéltári anyagot, de több esetben könyveket is kölcsönzött a levéltárból. Könyve első kötetének megjelenése idején már egy másik téma (is) foglalkoztatta, Károlyi Alajos gróf nagykövet (1825-1889) személye. A nyugalomba vonulása Abbáziában letelepedő Hengelmüller ez alkalommal személyesen is megfordult a levéltárban (1913-1916). Személyének szólt, hogy engedélyt kapott az akkor még bizalmasan kezelt, 1860-as évekből származó iratanyag használatára. Különleges helyzetét jól mutatja az is, hogy az 1847-ig bezárólag keletkezett jelentéseket előzetes cenzúra nélkül tették elé.285 Munkájának első eredményei a 278 ÖStAHHStA Kurrentakten 1906: 949., 1915: 435. 279 Marczali Henrik: Enchiridion fontium historiae Hungarorum. A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Bp. 1901. 280 ÖStA HHStA Kurrentakten 1908: 949. 281 Életéről: Gulyás, Magyar írók élete és munkái, XIII. 316-317. Személyi anyaga: ÖStA HHStA Min.d.Ä Adm.Reg. F 4 Kt. 131. Történeti kutatásairól: Somogyi Éva: Szakképzettség és műveltség: A vezető diplomaták irodalmi tevékenysége. In: Uő: Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Bp. 2006, 209-237., itt 211-221. 282 Hengelmüller, Ladislaus: Franz Rákóczi und sein Kampf fur Ungarns Freiheit 1703-1711. Stuttgart- Berlin 1913. Angolul: Hungary’s fight for national esistence or the great uprising led by Francys Rákóczi II. London 1913. 283 ÖStA HHStA Kurrentakten 1904: 530., 1905: 4., 179., 1906: 306., 575., 796., 1908: 749. 284 Uo. 1909: 31., 1910: 976., 1911: 127., 1914: 320., 856. 285 Uo. 1913: 277., 699., 1913: 503.; lásd még M.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 448. HHStA 1/11, fol. 197-198. (Schiitter beadványa 1915. március 15.). 65
