Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)
Deutscher Rundschau folyóiratban jelentek meg tizenkét folytatásban.286 Az életrajz befejezése már nem adatott meg neki, munkája folytatását irodalmi hagyatéka kezelője, Leopold Berchtold gróf, Károlyi Alajos veje Szekffi Gyulára bízta. Valószínűleg a háború vége lehetetlenné tette a terv megvalósítását.287 A Rákóczi-szakértőnek számító Hengelmüller - 1913-tól a magyar delegáció tagja - a Szekfű körül kialakult vitában Szekfű és a tudományos megközelítés mellett nyilatkozott, mint azt Somogyi Éva megjegyezte, kettejük közösnek érzett sorsa vihette erre rá.288 A századforduló idején már nem csupán a magyar történettudomány képviselői látogatták előszeretettel a HHStA kutatótermét, hanem a magyarországi nemzetiségek, illetve a horvát történetírás képviselői is mind nagyobb számban jelentek meg ott. A horvát történeti kutatás a modem horvát történettudomány létrejötte óta törekedett a bécsi forrásanyag felhasználására. Majd minden jelentősnek számító horvát történész megfordult a HHStA kutatótermében, némelyek visszatérő vendégnek is számítottak. Az első nagy mennyiségű bécsi forrást közzétevő munka a Pazmaneum, majd az Au- gusztineum egykori növendéke, Franjo Racki (1828-1894) nevéhez fűződik, aki Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc összeesküvésére vonatkozó forrásokat tett közzé az Ungarische Akten Specialia sorozatból (1873).289 A 14 kötetes „Codex diplomaticus Croatiae” révén halhatatlanságot szerzett Tadija Smiciklas (1843-1914) előbb 1683— 1699 közötti felszabadító háborúra vonatkozó forrásokat, később spalatói és raguzai okleveleket kutatott Bécsben.290 A nagy horvát történész Vjekoslav Klaié 1912-ben Paul Ritter-Vitezoviéra kutatott Bécsben.291 Vateroslav Jagié bécsi iskolájához tartozott az irodalomtörténész Tomo Matic, aki elsősorban Frangepán Ferenc költeményeit tanulmányozta a levéltárban.292 Ahhoz képest, hogy milyen sok bécsi vonatkozású iratot publikált I. Ferdinánd korából Emil Laszowski (1868-1949) okmánytárában (Monumenta Habsburgica regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, 3 kötet, 1914— 1917), keveset járt Bécsben, csupán 1905-ből és 1916-ból, illetve 1928-ból tanúskodik kutatóív bécsi tartózkodásról.293 Laszowskival ellentétben Ferdo Sisic (1869— 1940), akit Niederhauser Emil kelet-európai történetírásról írott munkájában a horvát történetírás legnagyobb egyéniségeként jellemez, sűrű vendég volt Bécsben. Sisié 1907-ben a raguzai oklevelekkel kezdi meg bécsi kutatásait, hogy azután az 1910-es években horvát szabor történetére, az I. világháború után inkább a 19. századi horvát 286 Hengelmüller. Ladislaus: Graf Alois Károlyi. In: Deutscher Rundschau 38. (1913), 39. (1914), 40. (1915). 287 Hans Schiitter igazgató beadványa a minisztériumhoz, hogy Szekfű az 1847 után keletkezett politikai aktákat használhassa, 1918. március 20. ÖStA HHStA M.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 448. HHStA 1/11, föl. 181. 288 Somogyi, Szakképzettség és műveltség, 217. 289 ÖStA HHStA Kurrentakten 1870: 176. Az alább tárgyalt személyekről és azok műveiről jól tájékoztat Niederhauser Emil monográfiája, amely a későbbiekben nem kerül minden személy esetében külön idézésre. Niederhauser Emil: A történetírás története Kelet-Európábán. Bp. 1996. 290 ÖStA HHStA Kurrentakten 1889: 325., 1901: 79., 1903: 628., 1904: 64. 291 Uo. 1912: 394. 292 Uo. 1906: 785, 1907: 154., 1908: 138., 1911: 239 (Paul Ritter-Vitezovic). 293 Uo. 1905: 771., 1916: 284, 1928: 2574. 66
