Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)
koncentrálódtak. A bizalmas jellegű iratok Wertheimer rendelkezésére bocsátása később nem kis bonyodalomhoz vezetett, ugyanis Ferenc Ferdinánd trónörökös előbb 1909-ben, majd 1913-ban, az életrajz első kötetének megjelenése után fellépett Wertheimer ellen, bizalmas információk közlése miatt. Leopold Berchtold külügyminiszter a vádak ellen azzal védekezett, hogy az inkriminált információk nem külügyminisztériumi anyagokon alapszanak, hanem az Andrássyaknál található iratokon.231 Wertheimer 1917-ben hozzálátott müve átdolgozásához egy második kiadás számára,232 és még 1920-ban és 1921-ben is ezzel foglalatoskodott.233 Az I. világháború éveiben kezdett Kossuth Lajos reformkori éveivel foglalkozni, amely szintén kényes témának mutatkozott, mert bár jóllehet 1847-ig kutatható volt az anyag, a háborús körülmények között a HHStA akkori igazgatója, Flanns Schütter nem találta kívánatosnak Wertheimer teljes mértékű kiszolgálását, és számos aktát visszatartatott.234 Az 1920-as évek közepén az idős Wertheimer fiához költözött Berlinbe, de kapcsolata a levéltárral továbbra sem szakadt meg. Érdeklődése ekkor Kossuth Lajos, mellett Otto Bismarck személye fele fordult, ez utóbbiról 1929-ben monográfiát is írt, amelyet a levéltár könyvtárának is megküldött.235 Halála kapcsán Ludwig Bittner, a levéltár akkori igazgatója, igen szépen emlékezett meg róla. Fiához, Wertheimer Oszkárhoz intézett kondoleáló levelében méltatta az elhunytat és az öt évtizedes kapcsolatot, amely a HHStA-hoz fűzte.236 Szádeczky Kardoss Lajost (1860-1935) elsősorban a kora újkori Erdély története foglalkoztatta. Bár tudományos pályáján a bécsi forrásanyag csupán rövid időre kötötte le és az Institutban töltött éveit (1879-1881) követően csak 1883-1884-ben kutatott huzamosabban a császárvárosban, a Báthory-korra vonatkozólag maradandó forrásfeltárásokat végzett, publikációi ma is fontosak.237 Úgy tűnik Szádeczky nagyon tudatosan dolgozott, a feltárt forrásanyagot közzé is tette, még Szilágyi és Fraknóinak végzett kutatásai sem mentek veszendőbe, hisz úgyis saját választott korszakára vonatkozó forrásokat kellett átnéznie. Már a Történelmi Tár 1880. évfolyamában megjelentek első kisebb forrásközlései, amelyet számos további követett.238 Közülük mindenképpen ki231 Brettner-Messler, Horst: Die „Geheimen Akten” in den Direktionsakten der Kabinettskanzlei. Ein Archivbehelf. In: MÖStA 40. (1987) 346-379., különösen 360-361. 232 ÖStA HHStA Kurrentakten 1917: 538., 1918: 152., 171., 210., 275. 233 Uo. 1920: 39., 1921: 36. 234 Schütter beadványa 1915. november 8., HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 448. HHStA 1/11, fol. 184— 189., vö. Uo. Kurrentakten 1915: 509. 235 Uo. 1929: 3650. 236 Bittner sorai: „Durch mehr als 5 Jahrzehten in Freud und Leid so eng verbrachten gewesen ist. Er hat in dieser Zeit Generationenen von Forschem und Beamten hier gehen und kommen sehen, von allen nicht nur als vorbildlicher wissenschaftlicher Arbeiten sondern auch als lieber väterlicher Freund geschätzt und geehrt, so daß sein seinezeitiger Abschied von Wien eine auch heute nocht nicht geschlossene Lücke im getreibe des Archivs zurücklassen hat. Ludwig Bittner levele Wertheimer Oszkárhoz 1930. december 30. Bécs. Uo. 1930:4126. 237 Életére: Szinnyei, Magyar írók élete és munkái, XIII. 285-290. - Lukinich Imre: Szádeczky-Kardoss Lajos 1859-1935. In: Sz 70. (1936) 125-126. 238 Szádeczky Lajos: Oláh Miklós Ferdinánd királyhoz folyamodik a megürült egri vagy erdélyi püspökségért. In: TT 1880 596.; Uő: Magyar levelek a XVI. század közepéről. In: TT 1880, 597-600. (kilenc levél közlése, amelyek a török Temes-vidéki előrenyomulására vonatkoznak). 58
