Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. e. Magyar kutatók, a magyar vonatkozású anyagok kutatása a dualizmus korában (1868-1918)
emelkednek a Mihály vajda koráról közzétett regeszták és teljes szövegű forrásközlések, amelyek részben bécsi forrásanyag alapján készültek.239 Szádeczky a későbbiekben csupán egy alkalommal kutatott bécsi forrásanyagot, amikor az 1890-es években a székelyek történetével foglalkozott, igaz ekkor sem jött Bécsbe, hanem Kolozsvárra köl- csönöztette ki a Basta-féle 1602. évi székely lustrát.240 Idősebb pályatársához hasonlóan Veress Endre (1868-1953) érdeklődését is elsősorban Erdély története kötötte le.241 Első alkalommal 1895-ban, még mint az Institut növendéke kutatott a HHStA-ban, ekkor a Wesselényi-összeesküvésbe bonyolódott Ná- dasdy Ferenc írásait kutatta, utoljára 1942 szeptemberében Báthory István levelezésének kiadása kapcsán utazott Bécsbe.242 A két időpont között eltelt közel ötven esztendőben elképesztő forrásfeltárást végzett Közép-Európa különböző levéltáraiban, amely nem csekély részben a HHStA, illetve a Hofkammerarchivban folyt le. Forrásfeltáró működése azért is tiszteletet érdemel, mert pályája első szakaszában tanárként dolgozott és nyári szüneteit áldozta fel e célra. Érdekes jellegzetessége kutatásainak, hogy többször alkalmazott másolókat, ez nyilván a szűkre szabott ideje és a nagymennyiségű forrásanyag miatt volt szükséges. Már 1896-ban kolozsvári tanámövendék korában igénye vette Strobl másoló (Kopist) segítségét, de később is akadt ilyen fajta segítség alkalmazására példa.243 A bámulatos mennyiségű publikáció közül számos kapcsolódik bécsi forrásokhoz, így sok bécsi forrást tett közzé, sajnos általában csak részlegesen, nagy forrásgyűjteményében, a Bukarestben 1929-1939 között tizenegy kötetben megjelent Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei §i Jani-Románcai lapjain, illetve az ennek előzményének tekinthető Fontes rerum Transylvanicarum IV. kötetében (1914).244 Ca- rillo Alfonz (1906, 1943), Basta György (1909, 1913), Báthory István (1944) levelezése is javarészt bécsi levéltári anyagon alapult, mint ahogy Gyuláról készített okmánytára is.245 239 Uö: Levelek Erdély történeténez. TT, 1882 697-716., 1883 98-130., 491-509.; Uö: Regesták Mihály vajda történetéhez 1599-1601. TT, 1883 721-754., 1884 32-65., 248-280., 438-467., 628-657. (megjelent külön is Mihály vajda Erdélyben címmel, Bp. 1882.). Összefoglalóan: Uő; Erdély és Mihály vajda története 1595-1601. Oklevéltárral. Temesvár 1893. Mária Krisztiemáról írt értekezésében még nem használhatta a forrásanyag egészét: Uő: Báthori Zsigmondné. 1574-1621.In: Sz 17. (1883) 129-143, 256-274. 240 ÖStA HHStA Kurrentakten 1896: 318. A lustra megjelent: Székely Oklevéltár V. Kolozsvár 1896, 177— 321. Új közlése: Demény Lajos: Székely Oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeírások 1575— 1627. Kolozsvár 1998, 45-153. 241 Személyére: Csatári Dániel: Veress Endre emlékezete. Gyula 1960. Tudományos hagyatéka: MTA Könyvtárának Kézirattárában [MTKK], vö. Csapodi Csaba: Történészhagyatékok a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában. I. In: Sz 106. (1972) 1369-1389, 1385-1389. Levelezése és magán iratai: MNL OL P 1569 Dr. Veress Endre törzsszám alatt. 242 ÖStA HHStA Kurrentakten 1895: 202., 1942: 1783. 243 Uo. 1896: 377. (dr. Strobl), 1907: 80. (Ingelsperger), 1913: 1025. (dr. Gustav Villoth), 1929: 773. (dr. Satterer) 1929: 3673. (Franz Zaidinger). 244 Veress Endre: Akták és levelek Erdély- és Magyarország Moldovával és Havasalfölddel való viszonyához I. 1468-1540. Bp. 1914. 245 Veress Endre: Carillo Alfonz jezsuita atya levelezése és iratai. I—II. Bp. 1906, 1943; Uő: Basta György hadvezér levelezése és iratai. I—II. Bp. 1909,1913; Uő: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. I—II. Kolozsvár 1944; Uö: Gyula város oklevéltára (1313-1800). Bp. 1938. 59
