Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918
III. ügycsoport (a miniszter vezetése alatt, akit Orczy Béla báró osztályfőnök képviselt), (Konsularwesen, Orientalische Akademie). Departement VIII. (konzuli ügyek) és IX. (Keleti Akadémia). IV. ügycsoport (pénzügyek és politikai ügyek, mindez Ludwig Biegeleben, majd az ideiglenesen megbízott Anton von Hammer-Nemesbány miniszteri tanácsos vezetése alatt): Departement IV, V, VII., X. Ezt a rendet tovább módosította 1877-ben oly módon, hogy a miniszteri kabineten kívül három szekcióba tömörítette a minisztérium ügyeit.517 A miniszteri kabinet alá tartozott az elnöki osztály titkársága (Präsidialsekretariat, titkárságvezető Dóczy Lajos), ennek feladata volt a közös minisztertanács jegyzőkönyveinek vezetése, a delegációkkal való érintkezés. A három ügycsoport beosztása az alábbi lett: I. ügycsoport (Geschäftsgruppe). Az Orczy Béla alárendelt ún. Präsidialsektion intézte a minisztérium személyi ügyeit, kapcsolatot tartott az udvari hivatalokkal (Hoíamter), igazgatta a „Dispositionsfond”-t, feladata volt a miniszteri levelezés szétosztása („Lecture und Zuteilung”), illetve érintkezés a Militärkonferenz-cel. Az adminisztratív osztályok közül idetartozott a Departement L, II., III., IV. (Informationsbüro), Departement V. (Literarisches Büro), valamint a sifré- és fordítóosztály (Departement für Chiffre- und translatorische Arbeiten). II. ügycsoport (Geschäftsgruppe). A Heinrich von Calice báró osztályfőnök alá rendelt ún. politikai szekció alá tartoztak a politikai referatúrák, diplomáciai képviseletek személyi ügyei, továbbá az adminisztratív osztályok közül a Departement VI., VII., VIII. III. ügycsoport (Geschäftsgruppe). Az 1877. évi átszervezés újdonsága volt a kereskedelempolitikai szekció (Handelspolitische Sektion) kialakítása, amely azon a felismerésen alapult - és ez mindenképpen Andrássyt dicséri -, hogy a kereskedelempolitika egyre nagyobb szerephez jut az államok közötti külkapcsolat alakulásában.518 Az új szekciót Andrássy egyik bizalmi emberének számító Joseph von Schwegel báró vezette. Ide tartoztak a konzulátusok személyi ügyei, a két birodalomfél minisztériumaival való érintkezés, valamint a Departement IX. (Handelspolitik) és Departement X. (Konsularabteilung) irányítása. Az utódok Andrássy rendszerét nem találták működésképesnek és többszöri módosítás után 1882-ben Kálnoky Gusztáv minisztersége idején visszatértek a korábbi rendhez, azaz visszaállt a négy politikai referatúra és tíz adminisztratív osztály rendje. Az 1848-1918 közötti időszakban több lényeges változás következett be egyes ügyek kezelési gyakorlatában (hét komolyabb átszervezésről tud a szakirodalom). Ezek teljes körű áttekintése ebben az összefoglalásban szinte lehetetlen, csupán néhány fontosabbra 517 StK Interiora Kt. 3. Organisierung Konv. „alt Fasc. 4.” Geschäftsordnung 1877. 518 A kerekeskedelempolitikai osztály első formájában 1865-ben jött létre. Vö. Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 416. Referatseinteilungen (külzetre rávezett feljegyzés föl. 2.). A kereskedelempolitikai osztály (szekció) vezetői: 1877. március 14. Josef von Schwegel osztályfőnök kinevezése a Handelspolitische Sektion élére, 1895-1905 Alexander Ritter von Suzzara (nincs osztályfőnöki rangban), 1905-ben Ladislaus Müller zweiter Sektionchef vette át ideiglenesen, 1906-1912 Johann von Mihalovich (1892-től itt dolgozik), 1912. március 30.-1917. február 25. Markus Grafen von Wickenburg (feladat: magyar delegáció, kereskedelempolitikai szekció), 1917. február 25. Gratz Gusztáv (feladata magyar delegációval való kapcsolattartás, kereskedelempolitikai szekció irányítása), 1917 Theodor Ippen a szekció helyettes vezetője. 205
