Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik 1848-1918

tudunk utalni.519 A folyamatos változtatások után 1896-ban a négy politikai referatúra így nézett ki:

Ref. I. Oroszország és keleti ügyek, beleértve a Balkánt, Közel- és Távolkeletet is, Ref. II. Vatikán és egyházpolitika,

Ref. III. Németország, Eszak-Európa és Európán kívüli államok (gyarmatosítási ügyek),

Ref. IV. Nyugat-Európa.

1895-ben átmenetileg egy V. sz. referátumot is szerveztek, amely azonban nem bizonyult hosszú életűnek. Ez a nyugat-európai államok egy részének ügyeit vette át (Anglia, Itália, Spanyolország és Amerika), élére Mérey Kajetán miniszteri titkár került.520 A tíz adminisztratív osztály a századfordulón a következő volt:

Departement 1. Kaiserliches Haus, Ordenssachen, Zeremonielles (császári ház, rendi ügyek, ceremoniális kérdések)

Departement 2. Kanzleidirektion (iroda, személyi ügyek, HHStA)

Departement 3. Rechnungs-, Kontrolls-Kassa-budget (számviteli és pénztárügyek) Departement 4. Staatspolizei (államrendőrségi/állambiztonsági ügyek, Informationsbüro)

Departement 5. Literarisches Büro (sajtóügyek)

Departement 6. Kirchliche Angelegenheiten, Deutscher und Malteserorden (egyházi ügyek, máltai és a német lovagrend ügyei)

Departement 7. Justizangelegenheiten (igazságszolgáltatási ügyek)

Departement 8. Innere Präsidialangelenheiten bezüglich gemeinsamer Ministerberatungen, Delegationen (közös minisztertanácsból fakadó ügyek, delegációs ügyek) Departement 9. Handelspolitische Angelenheiten (kereskedelempolitikai ügyek) Departement 10. Alle auf die Konsularbeamte bezüglichen Angelegenheiten, Orientalische Akademie, Departement für Chiffre und translatorische Arbeiten (konzulátusok ügyei, Keleti Akadémia, sifféosztály, fordító iroda)

Úgy a politikai referatúrák mint az adminisztratív osztályok a Monarchia utolsó húsz évében újabb és újabb változásokat szenvedtek el. 1908-ban átmenetileg Ref.I./H.R név alatt egy külön referenciát szerveztek, amely a balkáni államok és az Oszmán Birodalom közlekedésével és pénzügyeivel összefüggő kérdések kézbentartásáért felelt (úgy tűnik, hogy 1909-ben már nem működött). 1909-ben egy V. sz. referatúrát szerveztek, amelynek célja az anarchisták elleni harc, illetve politikai információk gyűjtése volt (ez lett a megszüntetett Informationsbüro utóda), 1914-ben a II. referatúrát két részre osztották, a II.l. vitte tovább a vatikáni ügyeket, míg a II.2. a Távol-Keleti ügyekért felel (India, Kína, Japán, Sziám). A III. referatúra szintén két részre tagolódott, a III. 1. az európai kis államok mellett közép- és dél-amerikai államokért felelt, míg a III.2. az Osztrák-Magyar Monarchia gyarmatainak érdekeit hivatott megjeleníteni. 1913-ban, a

519 A változásokat a fentebb jelzett szakirodalom jól visszaadja. Gyors és megbízható kép nyerhető róla Robert Stropp cikkéből, amely első részében kivonatosan közli az 1849—1918 között érvényben volt ügyrendi beosztásokat: Stropp, MÖStA 20. (1967) 390-402.

520 Min.d.Ä. Adm.Reg. F. 4. Kt. 456. Referats- und Geschaftseinteilung Nr. 89.

206