Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Reichsarchive
REICHSARCHIVE AHHStA-n belül az első nagyobb egységet a Német-római Birodalom levéltárai alkotják. A Habsburgok a 13. századtól kezdve 1806-ig bezárólag gyakran álltak a Német-római birodalom élén. Luxemburgi Zsigmond halála után (1437) a Habsburg császárok sorát csupán Wittelsbach VII. Károly szakította meg néhány évre (1742-1745). A birodalmi levéltárakban őrzött iratanyag lényegében négy szerv működése során keletkezett: a Birodalmi Udvari Tanács (Reichshofrat), a Birodalmi Kancellária (Reichshofkanzlei), a manzi érsek, mint birodalmi főkancellár (Mainzier Erzkanzler) és a Wetzlarban működő, még I. Miksa által alapított Birodalmi Kamarabíróság (Reichskammergericht). Fontos tudnivaló, hogy a Reichshofrat elkülönült hivatalszervezettel nem rendelkezett, a tanácsülésen hozott döntéseket a kancellária titkárai és írnokai öntötték írásbeli formába, emiatt a két szerv iratanyagának elkülönítése nem egyszerű feladat. Bár Magyarország soha nem képezte a Német-római Birodalom részét, mégis számos magyar vonatkozású ügyirat maradt meg a birodalmi levéltárak anyagában. Ezek az ügyek részben politikai jellegűek, és pontosan mutatják Magyarország jelentőségét a Német-római Birodalom számára. Az iratok főleg a török elleni védelmi rendszer működtetésével, illetve magyarországi politikai eseményekkel foglalkoznak. Az ügyek másik csoportja a Német-római Birodalom és a Magyar Királyság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok nyomán keletkezett: különböző vámengedélyek, kiváltságlevelek, terményszállítások, magyarországi telepítések stb. A magyar vonatkozásokat fáradságos munkával 1968-1970 között Buzási János delegátus tárta fel.427 Az alább külön is jelzett hungarika esetében olyan iratokról van szó, amelyek a Buzá- si-féle leltárban nem szerepelnek. Reichshofrat 1458-1806; 13 569 r.e. I. Ferdinánd 1527. január 1-jén megalapított, illetve újjászervezett négy központi kormányszerve közül az egyik a Reichshofrat (Birodalmi Udvari Tanács) volt. Az uralkodó szándéka szerint a Hofrat a tartományi kormányzatok felett álló csúcsszerv lett volna, amelyben minden tartomány képviseltette volna magát, és amely nemcsak bírósági ügyekben, hanem általános igazgatási ügyekben is véleményt nyilvánított volna. A kormányszerv fejlődése azonban nem ebben az irányban mozgott, hanem egyre inkább az igazságszolgáltatás került működése középpontjába, bár a legújabb kutatás szerint a különböző uralkodói kegyek, kiváltságok elbírálása és véleményezése a hivatal agendái 427 Buzási, A birodalmi levéltárak, 11-63. 101
