Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Reichsarchive
között folyamatosan jelentős szerepet töltöttek be.428 Fontos átalakulást hozott magával I. Ferdinánd német-római császárrá választása (1558), amikor is a Hofrat neve Reichs- hofrat-ra módosult, innentől kezdve kapott a hivatal önálló elnököt (Reichshofratpräsident) és lett a testület tagja a birodalmi alkancellár is. Az ekkor, 1559. április 3-án kibocsátott új rendtartás („hofrats ordnung”) hosszú időre megszabta a hivatal fejlődését. A Reichshofrat 1620-ig osztrák örökös tartományokbeli ügyekben is közreműködött, mint fellebviteli fórum, az ekkor bekövetkezett reformok nyomán azonban már csak birodalmi ügyekben maradt illetékes. A birodalmi alattvalók jogszolgáltatással kapcsolatos beadványai általában a Reichshofrat elé kerültek, ahol döntés született az ügyben. A határozat alapján a tanács mellé beosztott titkár, illetve fogalmazó elkészítette a határozatot, amelynek expediálása a Reichshofkanzlei feladata lett. Némely esetben a döntés megerősítése, illetve a döntés meghozatala a Titkos Tanács feladata volt. A Reichshofrat anyaga négy nagy csoportra bontható, amelyek közül az első az ún. Verfassungsakten tartalmazza a Reichshofrat és Reichshofkanzlei működésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az itt dolgozó tisztviselőkre vonatkozó levelezéseket, e tisztviselők hivatalos-félhivatalos leveleit, amelyeket különböző állagokból gyűjtöttek ki. A következő csoport a Judicialia a Reichshofrat igazságszolgáltatási ügyek intézése során képződött iratait tartalmazza, míg a Gratialia et Feudalia állag az uralkodói kegyek gyakorlása, privilégiumok adományozása stb. során létrejött irategyüttesekből áll. Az utolsó nagyobb egység a Miscellanea, mint a neve is mutatja, vegyes jellegű állagokat foglal magában. A Reichshofrat anyagának feltárásában az elmúlt évek során különböző magánalapítványok és állami alapok támogatásával működő német kutatócsoport jelentős eredményeket ért el.429 További irodalom: Auer, Leopold: Das Archiv des Reichshofrats und seine Bedeutung für die historische Forschung. In: Diestelkamp, B. - Scheurmann, I. (Hgg.): Friedenssicherung und Rechtsgewährung. Bonn-Wetzlar 1997, 117-130. - Gschliesser, Oswald: Der Reichshofrat. Bedeutung und Verfassung. Schicksal und Besetzung einer obersten Reichsbehörde von 1559 bis 1806. Wien 1942. - Sellert, Wolfgang: Die Ordnungen des Reichshofrates 1550-1766. Bd. 1-2. Wien-Köln-Graz 1980/1990. 428 Ortlieb, Eva: Die Formierung des Reichshofrates im 16. Jahrhundert. In: Bericht über den 24. Österreichischer Historikertag in Innsbruck [2005]. Redaktion des Tagunsbandes: Christoph Haidacher und Richard Schober. Innsbruck 2006, 257-264. 429 Ortlieb, Eva: Die ’Alten Prager Akten’ im Rahmen der Neuerschließung der Akten des Reichshofrats im Haus-, Hof-und Staatsarchiv in Wien. In: MÖStA51. (2004) 593-634; Polster, Gert: Die elektronische Erfassung des Wolfschen Repertorium zu den Prozessakten im Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchiv. In: MÖStA 51. (2004) 635-649; Stögmann, Arthur: Die Erschließung von Prozeßakten des Reichshofrates im Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien. In: MÖStA 47. (1999) 249-265. - Schenk, Tobias: Präsentation archivischer Erschließungsergebnisse analog und digital. Das deutsch-österreichische Kooperationsprojekt „Die Akten des Kaiserlichen Reichshofrats”. Archive im Web - Erfahrungen, Herausforderungen, Visionen. Archives on the Web — Experiences, Challenges, Visions. Hrsg, von Thomas Aigner, Stefanie Hohenbruck, Thomas Just und Joachim Kemper. St. Pölten 2011, 198-202. 102
