Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

egész ügyirat-, illetőleg ügyforgalma a tanácson keresztül bonyolódott le. A Kamara hatáskörébe utalt ügyek tárgyi vonatkozásait az egyes ügykörök hullámzásával együtt, részletesen kifejtve, a Bevezetésben találja meg az olvasó. Az anyag végén a „Tanácsülési feljegyzések" címmel be nem kötött tanácsülési jegyzőkönyvek és jegyzőkönyvi fogalmazványok találhatók 2 csomó terjedelemben a következő évekből: 1620, 1681, 1697, 1731, 1763, 1769-1772. E2. PROTOCOLLA CONSILII CAMERALIS PER SECRETARIUM VITAL CONCEPTA (Előadói feljegyzések a Magyar Kamara tanácsüléseiről) (XVII. sz.) 1725—1734 1 kötet Tanácsülési jegyzőkönyvek 1624— 1625, 1725-1734 1 kötet Okolicsányi Imrének, a Magyar Kamara titkárának (1725. január 3-tól 1734. július 12-ig) az előadói minőségben általa intézett ügyekről vezetett tanácsülési jegyzőkönyvei. Tisztázott példány, az előadó mellé beosztott írnoknak — Prezsáknak (?) — a kezeírása. (Vö. Okolicsányinak az 1728. március 27-i és az 1728. március 31-i jegyzőkönyvekhez fűzött sajátkezű megjegyzéseit — a 444. és 445. fólión). Téves tehát a jegyzőkönyveknek a bekötésük idejéből származó felirata, amely („Protocolla cameralia ab anno 1725 usque annum 1734 per dominum secretarium a Vitai concepta sine indice") a feljegyzések szerzőségét Vitális György titkárnak tulajdonítja. Okolicsányi Árva megye jegyzői székéből került mint titkár a Kamarára, s az volt nyugdíjaztatásáig (1734. július 12.), amelyet egészségi okokból kért. A kötet elején bekötve a tanácsülési jegyzőkönyvnek (vö. az E 1. bevezetőjével) 1624. november 7-től 1625. március 11-ig terjedő töredéke található. A jegyzőkönyvi bejegyzések a tanácsülési jegyzőkönyvek fősorozatával egyezően adják az ülés napját, a jelenlévő tanácsosok és titkárok (altitkár) névsorát, valamint azoknak az ügyeknek és az azokra vonatkozó határozatoknak a tárgyi foglalatát, amelyeknek Okolicsányi Imre volt az előadója. Forrástanilag a jegyzőkönyvet a fősorozattól különálló szerkesztésnek kell tekinteni, a két jegyzőkönyv megfelelő bejegyzései nem azonos szövegezésűek. Okolicsányi a maga jegyzőkönyvi feljegyzéseit függetlenül szövegezte meg a protocollista által szerkesztett tanácsi jegyzőkönyvtől. Okolicsányi jegyzéseinek szövege hol bővebb, hol szűkszavúbb a tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzéseivel szemben. Oly esetekben, amikor maguk az ügyiratok nem állnak rendelkezésre és történetesen Okolicsányi által intézett ügyekről van szó (amit a tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzései jeleznek), ajánlatos megnézni Okolicsányi jegyzőkönyveit is. Egyébként csak hivataltörténeti (ügyviteli) szempontból van jelentőségük.