Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
I. A MAGYAR KAMARA
ténő) adózása miatt a Kamara mindig foglalkozott pl. adóügyekkel. A Kamara által bérelt egyházi tizedet török területen is szedték, birtokadományozási s egyéb jogi ügyei is voltak itt a Kamarának. Ebből is látható, hogy a Magyar Kamara illetékessége nem mindig csak ,,elvben és jogilag" terjedt ki az egész ország területére. Viszont igaz az is, hogy a megmaradt királyi részen a Kamara nem birtokolta csorbítatlanul, sérelem nélkül jogkörét. Erre részletesebben a Kamara hatáskörének ismertetésénél térünk ki. 3 A Kamara hatásköre A Magyar Kamara hatásköre — amint már említettük — elsősorban a királyi javak és a felségjogon alapuló jövedelmek kezelésére s az e javakból származó bevételek felhasználására terjedt ki. A királyi és felségjövedelmekhez kapcsolódó feladatok közé kell sorolni a királyi kincstár uradalmainak birtokjogi, birtokigazgatási és gazdálkodási ügyeit, a harmincadügyeket, a bánya- és a sóregale, a pénzverés ügyeit, a szabad királyi városok felügyeletéhez fűződő teendőket, a Kamarának az egyházi birtokok kezelésével kapcsolatos teendőit. Ismeretes dolog, hogy a Magyar Kamara tevékenysége a XVI. és a XVJJ. században a királyi és felségjövedelmek kezelésén túl más feladatokra is kiterjedt. A Kamara ebben a korszakban foglalkozott a hadiadó ügyeivel is. A hadiadó eredetét és közjogi természetét tekintve nem királyi (proventus regis), hanem ún. országos jövedelem (proventus regni) volt. Ezt az adót ugyanis a nemesi rendek az országgyűlésen hadikiadásokra szavazták meg, s csak úgy vált királyi bevétellé, ha a befolyt adót országgyűlési döntés szerint a királyi kincstárnak (gyakorlatilag a kamarai pénztárnak) szolgáltatták be. Az adó felhasználásának, amint majd látni fogjuk, volt olyan formája is, amikor a beszedés és a felhasználás nem a Magyar Kamarára (a királyi kincstár hatósági szervére) tartozott. A hadiadó (subsidium, dica) mellett a Magyar Kamara más adók (városi taxa, királyi census, félharmincad) ügyeit is intézte. A XVI. század magyarországi államigazgatásában a Magyar és a Szepesi Kamarának az előbbi feladatokon kívül, mivel a kamarai hatóságoknak elég fejlett hivatali szervezetük és ügyvitelük volt, az általános és politikai igazgatás bizonyos teendőit is el kellett látnia. A Magyar Kamarára a királyi és egyéb jövedelmek kezelésével kapcsolatosan három feladat elintézése hárult: a gazdálkodási, a pénztári (a jövedelmek beszedése és kiadása), végül a számvevőségi, azaz a bevételek és kiadások számadásainak ellenőrzése, illetve a kamarai hivatalok és tisztviselők gazdasági munkájának felügyelete. A kamarai bevételeket kisebb részben az akkori központi hivatalszervezet fenntartására, nagyobb részben azonban hadikiadásokra fordították. Ebből fedezték az akkori postaszervezet költségeit is. A Kamara munkájának jobb megértése céljából a következőkben ismertetjük a kamarai hatáskör egyes ágait, s röviden kitérünk ezen keresztül a Magyar Kamara működésének történeti méltatására is. 4 A Kamara birtokigazgatási hatásköre többféle feladatra terjedt ki, ezek között jogi természetűek is voltak. A Kamarának kellett érvényesítenie a királyi jogokat nemesi birtokoknak a királyi kincstárra való háramlása esetén, amely egyes családok kihalásával (magszakadással) következett be. A Ka-
