Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

E329. PRAEFECTUS CORONALIS LX)MINII VISEGRADIENSIS (Visegrádi Uradalmi Igazgatóság) 1761-1770 1 csomó Iratok 1761—1770 1 csomó A visegrádi uradalmat már az 1514: III. tc. a királyi fekvő jószágok között említi. A XVI—XVII. századi török hódoltság megszűnése után Visegrád és környéke újonnan népesült be. Az uradalomra 1737-ben a gróf Starhembergek kaptak adományt, de a XVIII. század derekán, 1755-ben már ismét a koronára szállt vissza. A kb. 15 000 kat. hold területet (Visegrád, Kisoroszi, Nagymaros, Kismaros, Zebegény, Kóspallag) magába foglaló uradalom nagy részét erdők borították. Fő művelési ágai a fakitermelés, szőlőművelés és gyümölcstermesztés voltak. A gabonatermelés jelentősége a művelési ágak mögött — viszonylag — háttérbe szorult. A fond — a jelzett évkoron belül — a visegrádi koronauradalom egész iratanyagának csupán csekély töredékét foglalja magába. A meglévő anyag nagyobbrészt a Magyar Kamarának az uradalom inspektorához, Szentgály Jánoshoz intézett rendeleteit tartalmazza. így pl. gyakran sürgeti a Kamara az évi és negyedévi elszámolások, a szántóföldek állapotáról és a gabonatermés kilátásairól szóló jelentések felterjesztését, az elmaradt replikák megküldését. Megszabja az elszámolások felterjesztésének módját és általában újra meg újra követeli az uradalom folyamatos, zökkenőmentes adminisztrálását. Rendelkezik a kézművesek, mesteremberek összeírásáról, az uradalom területén lévő szederfák, lovak stb. számbavételéről. A kamarai rendeletek nagy száma foglalkozik a fakitermeléssel; intézkedik a favágás és szállítás napszámbéréről, a kitermelt fa eladásáról és szállításáról. Más kamarai iratok a gabonacséplésre és szállításra vonatkozó utasításokat tartalmaznak. A rendeletek egy része az uradalom területén történő építkezések (felmérés, anyagszállítás, pénzkiutalás stb.) és bérletek ügyében intézkednek. A kamarai rendeleteken általában vörös fonálként húzódik végig a kincstári jövedelmek növelésére irányuló törekvés, ami elsősorban a hétéves háborúban és a nyomában keletkező pénzügyi nehézségekben leli magyarázatát. A jövedelmek fokozásának lehetőségeiről Pozsonyból Szentgálytól is javaslatokat kértek s e célból még az uradalmi tisztikar létszámának csökkentését is felvetették. Sokkal kisebb számban találhatók az iratanyagban Szentgály Kamarához írt válaszainak és jelentéseinek a fogalmazványai. Ezek az iratok többnyire a havi, negyedévi és évi elszámolások felterjesztését jelentik. (Maguk az elszámolások persze nincsenek az állagban; azok a kísérő iratok kiadványaival együtt a Kamarához kerültek.) A hivatalos kamarai kiadványokon kívül több Grassalkovich-levél is található az iratanyagban. Gróf Grassalkovich Antal, aki 1748 óta kamaraelnök volt, gyakran közvetlen utasításokat adott például az uradalom területén folyó vendégfogadó-, út- stb. építkezések tárgyában. Máskor arra kéri Szentgályt, hogy saját konyhájának szükségleteire küldjön vadat, gesztenyét, lekvárt stb.