Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

évi rendelettel ellentétben — egyelőre nem került sor a volt Budai Kamarai Adminisztráció szervezetének eltörlésére. Viechtert 1710-ben a volt kamarai szervezet megtartására utasították, sőt a kurucoktól visszafoglalt Hatvanban, Egerben és Szolnokon újjászervezték a harmincados és a provizori hivatalokat is. A Budai Kamarai Inspektoratus tehát a Budai Kamarai Adminisztráció szervezetét örökölte. A budai központban továbbra is harmincados, provizor, pénztáros (preceptor) működött, a vidéken pedig provizorok, harmincadosok, vámtisztek, sótisztek alárendelt kamarai személyzettel. Az egyébként valóban feleslegessé vált és a lakosság életkörülményeinek megnehezítésére szolgáló, a gazdasági élet vérkeringését gátló belső vámhely-hálózat megszüntetése érdekében továbbra is éles küzdelem folyt az ország rendéi és az uralkodó között. Az 1709. június 7-iki rendelet után az 1715. évi országgyűlés XVIII. cikkelye emelte törvényerőre a Budai Kamarai Adminisztráció megszüntetését (kimondva azt, hogy a Magyar Kamara ne függjön a Bécsi Kamarától, s hogy a budai, az aradi, szegedi, eszéki felügyelőségek és a szepesi igazgatóság a Magyar Kamara alá tartozzanak), egyben elrendelte a felesleges kamarai tisztségek megszüntetését is. Az 1715. évi XCI. cikkely 38. §-a értelmében a budai kamarai kerületben csupán a budai főharmincad tartható meg a pesti és a kecskeméti fiókokkal. Az országgyűlés a felesleges vízi és száraz vámok eltörlésére is határozatot hozott (XV. cikkely). Az 1723. évi országgyűlés XIII. cikkelye továbbra is csak a budai főharmincad fenntartása mellett foglalt állást, elsősorban a görög kereskedők miatt. Az 1723. évi XV. cikkely a királyi vám beszedését csak Budán engedte meg, eltörölvén Komáromban, Székesfehérvárott, Nagykanizsán hasonló vámok szedését. Az országgyűlési törvények életbe léptetése igen nehezen valósult meg. A Magyar Kamara 1723-ban még mindig arról kért információt, mennyiben tett eleget a budai inspektor a felesleges harmincadhivatalok és egyéb kamarai hivatalok eltörlésére vonatkozó rendeleteknek. 1715-ben még Budán, Székesfehérvárott, Vácon, Szolnokon, Nagykanizsán, Vörösmarton, Újpalánkán, Egerben, Hatvanban, Esztergomban harmincadhivatalok, Budán, Pécsett, Szigetváron, Szolnokon provizori hivatalok voltak, ezek számadásaikat a budai inspektornak nyújtották be. 1723-ban Budán kívül Pécsett, Szigetváron, Szolnokon volt kamarai tisztviselő, aki a provizori és a harmincados teendőket együtt látta el. Az iratok 1726-ban még mindig említést tesznek a szolnoki és a szigetvári provizorról. A budai kamarai kerület jövedelmei az 1720-as évek elejére annyira csökkentek, hogy 1721—22-ben a Budai Inspektoratus szervezetét is módosították. Megszüntették az Inspektoratus alá tartozó külön pénztári hivatalt, s a különféle kamarai jövedelmek beszedését a budai harmincadhivatalra bízták. Magának a budai harmincadhivatalnak a jövedelme is erősen megfogyatkozott a kereskedelem pangása következtében. A Budai Inspektoratus egyelőre még megmaradt, de 1728-ban Zennegg Kristóf György inspektor halála után a tisztséget nem töltötték be. Zennegg Kristóf György halálával tulajdonképpen a Budai Kamarai Inspektoratus is megszűnt, illetve átalakult kamarai főpénztári hivatallá (perceptoratus). Ez alá tartoztak a budai harmincados és az egyéb kamarai tisztviselők is. Ez a hivatal 1743-ig állt fenn, és a továbbiakban összezsugorodott hatáskörét a budai harmincadhivatal vette át. Az ország középső részén tehát a Budai Kamarai Inspektoratus fenntartása a különféle kamarai jövedelmek, főleg a harmincadvám és az egyéb vámok csökkenése miatt, azonkívül a kincstári birtokok ál-