Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

E 287. CAMERALIS INSPECTORATUS BUDENSIS (Budai Kamarai Felügyelőség) 1709-1728 (1755) 5 csomó Iratok 1709—1728 (1755) 5 csomó A Budai Kamarai Adminisztráció felállítása, a töröktől visszafoglalt területeknek a Bécsi Kamara alá való rendelése, a magyar állami függetlenség súlyos sérelmét jelentette, s nem kis szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharc kirobbantásában. E sérelem orvoslására a Habsburg-ház magyar párthívei is több alkalommal felhívták a császár figyelmét. A magyar területen működő, lényegében idegen hatóság eltörlését a Bécsi és a Magyar Kamara egyaránt helyénvalónak találta, s ezért I. József 1709. június 7-iki rendelete alapján a Budai Kamarai Adminisztráció teljes felszámolását és eltörlését határozta el. A politikai indok ebben az intézkedésben ugyanaz volt, amit a Habsburg-ház egyéb, hasonló intézkedéseiben (pl. az adó csökkentése, a négy szabad királyi város, Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár kiváltságainak visszaadása 1703-ban) is tapasztalni lehetett, tehát a feszültség enyhítésére, a felkelés leszerelésére való törekvés. A Magyar Kamarának a Bécsi Kamarától való függése miatt amúgy is feleslegessé vált, hogy az ország központi fekvésű területei közvetlenül a Bécsi, s nem pedig a Magyar Kamara alá tartozzanak. Ezeken túlmenően pedig egy ilyen nagy terület kormányzására a kamarai igazgatás s annak amúgy is ideiglenes jellegű szervezete sem volt megfelelő. A birtokviszonyok kialakulása, a megyei szervezet kiépülése szintén e rendszer megszüntetésére hívta fel a figyelmet. Az ország déli részén az aradi, szegedi, a szlavón kamarai felügyelőségek területei továbbra is a Bécsi Kamara fennhatósága alatt maradtak. A bécsi kormányzat ezeknek a területeknek a kincstári jövedelmeit továbbra is az ott állomásozó császári katonaság ellátására tartotta fenn. A volt neoacquistica területeken a Budai Kamarai Adminisztráció különféle funkcióit magyar hatóságok vették át. Az igazgatást és a bíráskodást az ország egyéb részeihez hasonlóan szervezték meg. A kincstári gazdálkodás megszervezése a Magyar Kamarára hárult. Az 1709. június 7-iki rendelet meghagyta, hogy a Magyar Kamara a volt neoacquistica területek újjászervezéséről mielőbb jelentést tegyen. Továbbá elrendelte, hogy az ország középső részén lévő felesleges harmincad- és vámhelyeket szüntesse meg, csupán a budai harmincadot, néhány vámhelyet, átkelőhelyet, prefektusi és provizori hivatalt tartson meg, az utóbbiakat a még meglévő kincstári birtokok kezelésére. A kamarai szervezet megreformálása egyébként nemcsak a Budai Adminisztráció, hanem a Szepesi Kamara területére is vonatkozott. A Magyar Kamara a volt Budai Kamarai Adminisztráció területén (kivéve a vissza nem csatolt déli részeket) továbbra is budai központtal Kamarai Inspektorátust (felügyelőséget) állított fel, s élére kamarai inspektornak Zennegg Kristóf Györgyöt, a volt Budai Kamarai Adminisztráció főpénztárosát nevezte ki. Az Inspektoratus ügyeinek rendezésével Viechter kamarai tanácsost bízta meg. A rendezés során — az 1709.