Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ SZÁMVEVŐSÉGE E 286. BUCHHALTEREY AKTÉN (Számvevőségi iratok) 1686—1712 25 csomó, 1 kötet Számvevőségi iratok (Buchhalterey Aktén) A számvevőség saját irattárának mutatója (Elenchus Informationum Officinalium quae reperiuntur in Copulis Budensibus...) Mutató az iratokhoz 1686 1696 1686 1712 1703 1695 24 csomó 1 csomó 1 kötet A Budai Kamarai Adminisztráció központi hivatalai közül — az adminisztrátorén kívül — a számvevőségnek maradt fenn nagyobb mennyiségű iratanyaga. A számvevőség kialakulását a Bevezetésben már ismertettük (1. a „Szervezet és a hatáskör megoszlása" c. fejezetet). E szerint a számvevőség 1694-ig nem különült el határozottabban az adminisztrátor kancelláriájától, a számvevőségi munkát az adminisztrátor vezetése mellett a számtisztek végezték. A számvevőség külön vezetőt csak 1694-ben kapott, amikor az egyik számtisztet igazgatói címmel a számvevőség élére állították. A számvevőség szervezete véglegesen Thau Ádámnak, a Szepesi Kamara volt helyettes lajstromozójának 1695-ben számvevővé való kinevezésével alakult ki. Ettől kezdve a számvevőségnek külön ügyvitele, ehhez külön személyzete is volt. Mivel a Budai Kamarai Adminisztráció elsősorban gazdasági jellegű hatóság volt, számvevőségére igen fontos munka hárult. A számvevőség ellenőrizte a harmincadosok, provizorok, prefektusok, sótisztek s egyéb tisztviselők, azonkívül a városok, községek számadásait is. Ezzel kapcsolatban nyilvántartotta a Kamarai Adminisztráció bevételeit és kiadásait. A különféle birtokösszeírások és birtokbecslések is ellenőrzése alá tartoztak. A számvevőségen őrizhették a különféle birtokösszeírásokat, vagyoni nyilvántartásokat. Ezen kívül a számvevőség az adminisztrátor szaktanácsadó közege volt minden gazdasági természetű, a Kamarai Adminisztráció számadási kötelezettségét érintő ügyben. A számvevőség e szétágazó munkája kapcsán több állagnak kellett kialakulnia. Valószínű, hogy a jelenleg a Magyar Kamara archívumának „Urbaria et conscriptiones" c. állagában levő birtokösszeírásokat és úrbéri összeírásokat is a számvevőség gyűjtötte össze egy különálló iratsorozatba. (1709 után ezt az anyagot a Pozsonyi Kamaránál is a számvevőség irattárában őrizték, 1756 után osztották be az „Urbaria et conscriptiones" állagba.) A Budai Kamarai Adminisztráció mostani levéltárában mégis csupán egy állag, a „Buchhalterey Aktén" található. Ebbe csak a folyó ügymenet so-