Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

gítségével Zenneggnek, a Budai Kamarai Adminisztráció főpénztárosának a számadá­sait ellenőrizze. 55 A fentiek szerint tehát — bizonyos, a Bécsi Kamara által felrendelt iratanyag kivéte­lével — a Budai Kamarai Adminisztráció teljes anyagát 1717-től kezdve a Magyar Ka­mara számvevőségén őrizték, illetve az anyag bizonyos, nem számadási természetű része a Kamara irattárába került. A kamarai számvevőség irattárában, mint különálló gyűjteményt helyezték el a Budai Kamarai Adminisztráció által készített 12 csomóból álló birtokösszeírási anyagot is, amelyhez 1731-ben mutatót is készítettek. 56 A Ma­gyar Kamara irattára a Budai Kamarai Adminisztráció teljes anyagát — a számvevő­ségnek már 1731 előtt átadott birtokösszeírások kivételével — 1755—56-ban az akkor felállított kamarai levéltárnak (archívum) adta át. 57 A Budai Kamarai Adminisztráció jelenlegi levéltára nem tartalmazza az 1755— 56-ban még teljesnek mondható iratanyagot. Elsősorban a Budai Kamarai Adminiszt­ráció legfontosabb anyagának, a különféle számadásoknak hiánya érezhető. A számadások (harmincados, provizori, főpénztári számadások stb.) 1784-ben még megvoltak a Magyar Kamara számvevőségének az irattárában. Ebben az évben, a Ma­gyar Kamarának Budára való költöztetésével kapcsolatban, EL József a Kamara irat­anyagának nagyarányú selejtezését rendelte el. A számvevőség egyéb anyag mellett a volt Budai Kamarai Adminisztráció számadásainak kiselejtezését is javaslatba hozta. A Magyar Kamara azonban a kincstári jogok biztosítása, azonkívül a , .története meg­világítása" szempontjából ennek az anyagnak a megtartása mellett foglalt állást, s az anyagot sikerült is megmentenie. A XIX. századi selejtezések során azonban a kama­rai számvevőség, köztük — úgy látszik — a Budai Kamarai Adminisztráció itt lévő számadási anyaga is, majdnem teljesen megsemmisült. Töredéke maradt csak meg, s jelenleg a Budai Kamarai Adminisztráció Varia (E 285.) és Buchhalterey Acten (E 286.) elnevezésű állagában található meg. A másik igen fontos iratanyag, a 12 csomó­ból álló birtokösszeírás nem semmisült meg, csak jelenleg nem a Budai Kamarai Ad­minisztráció levéltárában, hanem zömmel a Magyar Kamara achívumának „Urbaria et conscriptiones" c. állagában van elhelyezve, a Budai Kamarai Adminisztráció által készített egyéb úrbéri összeírásokkal együtt. Ez az anyag 1755—56 után kerülhetett mai őrzési helyére, amikor a Magyar Kamara archívuma számára a birtokjogokat érintő urbáriumokat, jószágösszeírásokat és becsléseket a Kamara egész anyagából ki­válogatták. 58 A Magyar Kamara archívumának egyéb állagai, így pl. az , Jnstructio­nes" (E 136.), „Acta cameralia" (E 205.), a városi és kamarai iratok (E 554.) is tar­talmaznak a Budai Kamarai Adminisztráció működésekor keletkezett iratokat. Egyes iratsorozatok még a Budai Kamarai Adminisztráció megszűnése előtt más le­véltárakba kerültek, így pl. a Budai Császári Telekkönyvi Hivatal anyagát 1705-ben a városi kiváltságokkal járó jövedelmekkel együtt Budának és Pestnek adták át, s ez az anyag ma a két város levéltárában található. A vidéki kamarai tisztviselők által készí­tett telekkönyvek szintén az illetékes város levéltárába kerülhettek, Székesfehérvár le­véltárában pl. őriznek a Budai Kamarai Adminisztráció korából való ilyen telek­könyveket. A vidéki hivatalok esetleg megvolt irattáraiból — a Varia (E 285.) állagban található elenyésző töredék kivételével — szintén semmi sem maradt meg. A budai központi hi­vatalok közül is csupán a számvevőségnek maradt fenn egy sorozatnyi anyaga: Buch-

Next

/
Oldalképek
Tartalom