Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

és lajstromozását tették kötelességévé. Az újabb, a mindennapi ügyvitel iratait Pleyern adminisztrátori segédtitkárnak kellett rendben tartania és lajstromoznia.

51 Az irodai teendők elvégzésére szolgáltak a kancellisták. Az adminisztrátor kancelláriája mellett még a számvevőségnek volt komolyabb ügyvitele, de csak 1694—95 óta. A számvevőségnek külön expeditora volt. A többi, főleg a vidéki hivatalok általában kezdetleges módon intézték az ügyeket, a harmincadoson és a provizoron kívül egy-két írnok található itt az irodai teendők elvégzésére. Az ügyintézés központja az adminisztrátor kancelláriája volt. Ez intézte a Bécsi Kamarával, az alárendelt hivatalokkal, városokkal, ügyfelekkel, társhatóságokkal folytatott levelezést. A számvevőség levelezett még önállóan az alárendelt hivatalokkal. A vidéki hivatalok, az adminisztrátorral, illetve területükön lévő hatóságokkal, ügyfelekkel való levelezéseken kívül, elsősorban a számadások vezetésével, birtokösszeírások, birtokbecslések, a különféle adók és szolgáltatások összeírásainak, kimutatásainak elkészítésével voltak elfoglalva. A hivatalos nyelv elsősorban német. A Budai Kamarai Adminisztráció levéltára A Budai Kamarai Adminisztrációt az 1709. június 1-jei királyi rendelet megszüntette. A Magyar Kamara feladatává tették, hogy a megszűnt hatóság iratait vegye számba és rendezze, s ezután az egész iratanyagot a Bécsi Udvari Kamarához juttassa el.

52 A Magyar Kamara ezzel a feladattal Zennegg Kristóf Györgyöt bízta meg. Zenneg a Budai Kamarai Adminisztráció tanácsosa és főpénztári hivatalának vezetője volt, 1709-től pedig a Budai Kamarai Adminisztráció jogutódjának, mostmár a Magyar Kamara fennhatósága alá tartozó Budai Kamarai Inspektorátusnak a vezetőjévé nevezték ki. Zennegg ezzel a feladatával igen nehezen készült el, 1715-ben a volt Budai Kamarai Adminisztráció iratai még mindig Budán, illetve részben Pozsonyban voltak.

53 Nyilván közrejátszott ebben az is, hogy a Magyar Kamara nem akarta az iratanyagot a bécsi hatóságoknak átadni. Ezzel szemben a Bécsi Kamara ragaszkodott ehhez, a Budai Kamarai Adminisztrációnak, mint a Bécsi Kamara irányítása alatt működő hatóságnak irataira igényt tartott. Két év múlva, 1717 februárjában a Magyar Kamarához szigorú rendelet érkezett, hogy a Budai Kamarai Adminisztráció iratait Zennegg annyi huzavona után küldje fel Bécsbe. Egyes hagyatéki, vagyonjogi ügyek, azonkívül a Budai Kamarai Adminisztráció gazdálkodásának a lezárása ugyanis — Bécs szerint — még mindig nem nyerhetett befejezést a Budai Adminisztráció iratainak fel nem szállítása miatt.

54 Az iratanyag mégsem került fel Bécsbe. A Magyar Kamarának, arra hivatkozva, hogy az anyag szállítás közben szétzilálódik, s a szállítás sok költségbe kerül, ezt sikerült megakadályoznia. A Bécsi Kamara így 1717. július l-jén beleegyezett abba, hogy a volt Budai Kamarai Adminisztráció összes iratait Pozsonyba vigyék, s ott a Magyar Kamara számvevőségén rendezzék, regisztrálják és őrizzék. Az iratok rendezését 1717 szeptemberében kezdték el. Ezzel kapcsolatban a Bécsi Kamara elrendelte, hogy azokat az iratokat, amelyek a Budai Kamarai Adminisztráció számadásait illetik, az egyéb iratoktól el kell választani, és az egész anyagot, elenchusával együtt Bécsbe kell felküldeni. A Bécsi Kamara 1722. február 23-án pótlólag még felkérte a Budai Kamarai Adminisztráció tisztviselőinek 1701—1709. évi összes számadásait, hogy ezek se-