Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

megállapítására, az egyházi tizedre (1. a jövedelmeknél a „Tized" c. fejezetet) nyújt felvilágosítást. A kamarai adminisztráció gondoskodott, főleg a városokban, az oktatás megindításáról is. A tanító szerzetesrendeket támogatta iskoláik felállításában, a tanítókat rendszerint az egyes városok fizették, fizetést vagy természetbeni juttatást a kamarai adminisztráció jövedelmeiből is kaphattak. Az oktatás maga általában az egyház ellenőrzése alá tartozott. 9. Gazdasági élet A kamarai adminisztráció feladatai közé tartozott a gazdasági élet, az ipar és a kereskedelem fellendítése is. Ilyen téren azonban csak a legelemibb intézkedésekre szorítkozott, mégpedig a céhkiváltságok, a heti és országos vásári privilégiumok kieszközlésére. A Bécsi Kamara elsősorban a marhakereskedelem és a sókereskedelem ügyét szorgalmazta. Kereskedői engedélyeket a kamarai adminisztrációtól kellett kárni, a kereskedelemnek főleg katonai szükségleteket kellett ellátnia. Az iratokban szereplő kereskedők elsősorban hadiszállítók voltak (pl. Oppenheimer). Felmerült már ebben az időben a manufaktúra és a selyemtenyésztés ügye is. Kétségtelen, hogy a katonai erődök építéséhez sok külföldi kézművest hívtak be, s a céhek termelését elsősorban a katonaság ellátása szempontjából többször szabályozták. 10. Egészségügy. Pestis A kiadásoknál említettük, hogy a kamarai adminisztrációnak jövedelmeiből egészségügyi személyzetet is kellett fenntartania. A budai központban és a vidéki központokban ún. császári orvosok, sebészek, ápolók működtek, akik elsősorban a katonasággal kapcsolatos egészségügyi teendőket látták el. A kamarai adminisztráció kötelessége volt a katonai kórházak felállítása és ellátása. A polgári egészségügyet (a városokban) az adminisztráció irányításával szervezték meg, szabályozták az orvosok, bábák teendőit, fizetését, a gyógyszertárak működését stb. A kamarai adminisztráció legfőbb egészségügyi feladata a pestis elleni védekezés volt. Pestis kitörése esetében a kamarai adminisztráció foganatosította az egészségügyi zárakat, gondoskodott veszteglőállomások létesítéséről, a betegek ellátásáról, gyógykezeltetéséről. A pestis miatt lezárt területek élelmezése, a zár fenntartása céljából őrszemélyzet felállítása, a katonai átvonulások, a beszállásolás szabályozása, mind a kamarai adminisztráció hatáskörébe tartozott. A járvány után a lakóházak fertőtlenítésére, a fertőzött ruhák elégetésére szigorú rendeleteket bocsátott ki. A Bécsi Kamara — elsősorban a katonaság védelme szempontjából, s nem kevésbé a pestis Ausztriában való elterjedésének meggátlása végeit — nagy fontosságot tulajdonított a pestis elleni védekezésnek. Az 1691—93. évi budai és pesti járvány alkalmával az adminisztrátornak a legrészletesebb tájékoztatást kellett nyújtania a pestis kitöréséről, lanyhulásáról, elmúlásáról, újbóli felbukkanásáról s az ezekkel kapcsolatban tett intézkedésekről. A pestis elleni intézkedések dolgában még a katonaságnak is a Budai Kamarai Adminisztrációnak kellett engedelmeskednie.