Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

11. A kamarai adminisztráció és a császári katonaság A felszabadító háború első hónapjaiban mindenféle igazgatási szervezet híján a katonaság gyakorolta a közhatalmat, bíráskodott és jövedelmeket hajtott be. Ezeket a teendőket aztán átvette a kiépülő kamarai szervezet. A kamarai tisztviselők azonban sokszor nem boldogultak a tényleges erő birtokában lévő, fegyelmezetlen császári tisztekkel. Állandó az ellenségeskedés a kamarai adminisztráció és a katonai parancsnokok között. Buda és Pest városa pl. ezt az ellentétet nem egy esetben ki is használta. Az ellentétek fő oka az volt, hogy a katonaság rablásaival, igazgatási és bíráskodási funkciók gyakorlásával, jövedelmek behajtásával a kamarai érdekeket veszélyeztette. Épp ezért a Budai Kamarai Adminisztráció feladatává tették, hogy a lakosságot védje meg a katonaság kizsákmányolásával szemben. A Budai Kamarai Adminisztrációhoz futottak be a lakosság panaszai a katonaság különféle tortúrái, a parancsnokok által elrendelt törvénytelen adóztatás, robotoltatás ellen. A kamarai adminisztráció ezeket a Bécsi Kamarához terjesztette fel, s az a Haditanács útján igyekezett a katonaságot megrendszabályoztatni. Maguk a kamarai tisztviselők is gyakran emeltek panaszt főleg a regálékat kisajátító, adó nélkül italt, húst kimérető tisztek ellen. A katonaság ellátása — amint kifejtettük — a Budai Kamarai Adminisztráció feladata is volt. Ennek céljából a kamarai tisztviselőknek és a katonai szerveknek az állandó torzsalkodások ellenére együtt kellett múködniök. A különféle adók, szolgáltatások behajtását szükség esetén katonai karhatalommal biztosították. A katonaság eltartására szolgáló hadiadót (porció), bár ez nem kamarai jövedelem volt, ezzel szemben a kamarai tisztviselők segítettek behajtani. A katonaság eltartására szolgáló hadiadó elosztása, kivetése tulajdonképpen nem a kamarai adminisztráció feladata volt. A contributio-kontingenst a nádori konkurzuson megállapított részesedés szerint a megyék vetették ki az egyes városokra és a falvakra, később a városokat és a megyéket a hadiadó dolgában elválasztották egymástól. Az adóösszeg beszedéséről a városokban a magisztrátus gondoskodott, rendszerint a háziadóval együtt hajtotta be a contributiót. A megyék kincstári falvaiban a hadiadó beszedése ezzel szemben az illetékes kamarai tisztviselőre hárult, aki a beszedett és a megyékhez továbbított adóösszeget számadásaiban fel is tüntette. A városok és a megyék az adót a hadipénztárakba fizették be. A katonaság természetbeni ellátásának (porció, szervíz) dolgában a megyék és városok katonai részről a bécsi Haditanács alá tartozó császári hadbiztosokkal álltak kapcsolatban. A hadbiztosok karhatalmat kérhettek, ha a hadiadó vagy a porció fizetésének a megyék vagy a városok nem teltek eleget. A hadiadó behajtása, illetve ennek terhére a katonaság természetbeni ellátásának biztosítása érdekében a kamarai adminisztrációnak is közre kellett működnie (pl. figyelmeztetés az adó befizetésére). A legtöbb dolga azonban nem az adó behajtása, hanem az adó behajtása körüli túlkapásokkal és az adómentesség kieszközlésével kapcsolatosan akadt. A városok és a falvak a túlkapások, a porció behajtása körül akkor elharapódzott képtelen zsarolások elleni panaszaikat a kamarai adminisztráció útján juttatták el a bécsi hatóságokhoz, aminthogy az adó és a katonai szolgáltatások alól mentességet kérő emlékiratokat is a kamarai adminisztrátor véleményezte és juttatta el a Bécsi Kamarához. Ezek az iratok részletes tájékoztatást nyújtanak a lakosságra nehezedő katonai terhekről és kizsákmányolásról.