Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

tak, az 1686. november 5-iki instrukció például ilyenek üzembehelyezését is az inspektorra bízta. A császári italmérésekben mérték ki a tized-, vagy kilencedbort, a mészárszékek gondoskodtak a katonaság és a polgári lakosság húsellátásáról, a malmokban őrölték meg a katonaságnak a tized- és a kilencedgabonát.

23 A katonaság lisztellátása pl. a budai tiszttartó egyik fő feladata volt; ilyen célra foglalta le a Bécsi Kamara a budai Császármalmot. Minden nagyobb városban, pl. Budán, Egerben, Szolnokon, a kamarai közegek állították fel a sörházakat. Ezeket császári sörházaknak hívták. A nagyobb városokban, amelyeket a Budai Kamarai Adminisztráció kb. a kiváltságolt mezővárosok szintjén tartott meg, a fontosabb regálék a kamarai adminisztráció használatában voltak, a kisebb jövedelműeket azonban a városok kapták meg. Budán pl. az ital- és húsmérés jogát a városnak engedték át, ugyanúgy — amint már említettük—a piaci és a kövezetvámot is. A sörfőzés, a halászat, a téglaégetés, a malmok után járó jövedelmeket a kamarai adminisztráció tartotta meg magának. Amikor Buda és Pest szabad királyi városi kiváltságait visszakapta, e regálékat, illetve beneficiumokat a kamarai adminisztrációnak át kellett adnia a városoknak. c) Egyéb bevételek A Budai Kamarai Adminisztrációnak egyéb jövedelmei is voltak, pl. az erdők hasznát is magának tartotta fenn. (Budán külön kamarai erdőhivatal és erdész volt.) Hatáskörébe tartozott még a Bécsi Kamarától kapott, vagy onnan főleg a katonaság szükségletére Magyarországba juttatott építési anyag, ruházati cikkek, lőpor stb. átvétele és rendeltetési helyére való juttatása. Több esetben Bécsből készpénzt is utaltak át az adminisztráció számára. Mindezeket szintén a jövedelmek közé kell számítani, ezekről szintén számadással tartozott a Bécsi Kamarának. A tizedből, fogyasztási adóból, a földesúri természetű jövedelmekből tevődött össze a Budai Kamarai Adminisztráció bevételének kb. a fele. Ezek voltak az ún. provizorátusi jövedelmek. A földesúri szolgáltatások tetemes része terményszolgáltatásból állott. A termények és egyéb anyagok tárolására a kamarai adminisztrációnak Budán, Székesfehérvárott, Pécsett, Szigetváron, Kaposváron, Nagykanizsán, Szegeden, Szolnokon, Egerben, Hatvanban, Esztergomban, Érsekújváron, Mohácson és Baján raktárai voltak.

24 d) Kiadások A jövedelmekből fedezték a Budai Kamarai Adminisztráció hatalmas személyzetének a fizetését és a hivatali apparátus költségeit. (1699-ben a kamarai adminisztrátor 1500, a tanácsosok 800, egyéb budai magasabb rangú tisztviselők 500—400, a vidéki tisztviselők általában 500—300 Ft-nyi fizetést kaptak évente.) A katonai parancsnokok, szertisztek és a katonai szertári alkalmazottak szintén a kamarai adminisztrációtól kaptak fizetést és természetbeni juttatásokat. Budán 1699-ben pl. az orvos, a sebész, a kútmester, a kéményseprő szintén szerepel a kamarai adminisztráció fizetési jegyzékében.