Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

A katonaság ellátása A jövedelmeket zömmel a császári katonaság ellátására és különféle katonai célokra fordították. A katonaság fogyasztotta el — mint már említettük — a természetbeni szolgáltatásokat (tized, kilenced). A kamarai adminisztrációnak kellett gondoskodnia a katonaság ellátásáról, ruházatáról, a kaszárnyák, tiszti szállások építéséről, illetve kijavításáról. A kamarai tisztviselők csikarták ki a lakosságtól a kvártélyt és a katonaság számára szükséges egyéb természetbeni juttatásokat. A várak, erődök építésének, javításának gazdasági ügyeit a kamarai adminisztráció intézte, a szükséges anyagi eszközöket a jövedelmekből biztosította, vagy Bécsből kért esetleg pénzt és anyagot az erődök kijavítására. Budán külön építési hivatal volt, amely az erődök építésén kívül polgári házak építésével is foglalkozott. Az 1690-es években pl. a kamarai adminisztrátor budai vonatkozású levelezése elsősorban a budai vár újjáépítésével és megerősítésével kapcsolatos. A katonaság használta fel túlnyomórészben — amint már említettük — a jobbágyok robotját is. A lőpormalmok üzemben tartásához, lőporkészítéshez, a salétrom szállításához, fegyverek készítéséhez stb. az anyagiakat a Budai Kamarai Adminisztrációnak kellett biztosítani. Külön tétel volt a garnizonok tüzelőellátása. A pestis elleni védekezés (pl. veszteglőházak fenntartása), a katonai kórházak költségeit szintén a kamarai adminisztráció viselte. Posta A kamarai adminisztráció szervezte meg a neoacquistica területen a postát, és fedezte a posták, a postamesterek, a postaszemélyzet kiadásait. A császári postamesterek egyébként jelentős szerepet kaptak a polgári életben is. Salgari budai postamester Budán polgármester, Domonkos Jakab postamester pedig Egerben bíró is volt. A postamester egyes helyeken igazgatási funkciókat is betöltött. A lippai harmincadosnak adott utasításban fő feladatként szerepel a posta megszervezése. Postára az egyes kamarai hivatalok közötti összeköttetés céljából nagy szükség volt.

25 Utak A kamarai jövedelmekből kellett elvégeztetni a hidak, az utak javítását, fizetni az utakon és hidakon felügyelő személyzetet. A szolnoki hídnál (hajóhíd) pl. hídmestert is alkalmaztak. Lényegében ezek is hadi jellegű kiadások voltak, mint ahogy orvost, sebészt és más egészségügyi személyzetet is elsősorban a katonaság szükségletére kellett tartani. Egyház Rendszeres kiadásai voltak a kamarai adminisztrációnak az egyházra. Az egyházi személyzet tizedkiegészítéséről már megemlékeztünk. Káplánnak, tanítónak fizetést vagy természetbeni járandóságot nem egy esetben a kamarai adminisztráció utalt ki.

26 Budán és Pesten pl. a szerzetesrendek rendszeres deputatumot, kenyérporciót kaptak a provizori hivataltól.

27