Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

b) Földesúri természetű jövedelmek A neoacquistica terület túlnyomórészt kincstári birtok volt, a jövedelmek tekintélyes része földesúri jogon illette meg a császárt. Ezek a jövedelmek jobbágyi szolgáltatásokból, a kisebb királyi haszonvételekből, esetleg a kamarai uradalmak saját gazdálkodásából folytak be. Kilenced A Bécsi Kamara 1690 októberében elrendelte, hogy török tizedet, vámot vagy adót a kamarai tisztviselők tovább ne szedjenek be, ugyanebben a rendeletében intézkedett egyéb terhek, így pl. a kilenced dolgában is. A kilencedszedés jogát magánföldesuraknak csak azokról a területekről engedélyezte, melyekről a jobbágyok a török uralom alatt is adóztak a földesúrnak.

21 A kamarai adminisztrációnak beszolgáltatandó terményhányad nem egy esetben nagyobb volt a kilencednél; ilyenkor nagyobb terményhány adot fizető lakosság más szolgáltatások alól felmentést kapott.

22 A tizedet, hasonlóképp a kilencedet a városoknak, így a volt szabad királyi városoknak is be kellett szolgáltatniuk, bár a négy volt szabad királyi városra csak 1702-ben vetették ki a szőlőkilencedet, a hegy vámot. Robot A jobbágyok robotját főleg közmunkáknál, várépítésnél, a katonaság részére szükséges fuvaroknál, szállításoknál, utak és hidak javításánál vették igénybe. A városoknak is kellett előfogatokat kiállítaniok, esetleg ezt pénzen váltották meg. A robot nagyon súlyos teher volt, sok panasz merült fel ellene. A budai vár javításánál pl. több királyi (nem neoacquistica) megye robotját is felhasználták. Telekkönyvi jövedelmek Elsősorban a városoknál ide tartoztak a telekadó (Grunddiensts), a telekátírási, telekbecslési és telekzálogolási díjak, ahol szőlőművelés volt, a szőlőcsőszadó, a szüreti adó. Budáról és Pestről a budai császári telekhivatal szedte be ezeket a jövedelmeket a hegyvámmal együtt, egyéb helységekben az ott állomásozó kamarai tisztviselő. A telkek, házak kiosztása, ezek telekkönyvezése, a kiosztott telkekért befolyó taksák, vételárak révén a telekkönyvi járandóságok tekintélyes összegre rúgtak. Budán és Pesten 1705-ben, a szabad királyi városi kiváltságok értelmében e jövedelmeket a város kapta meg. Kisebb királyi haszonvételek Az ital- és húsmérés, a sör- és szeszfőzés, a halászat, vadászat, téglaégeteés, a malomjog jövedelmei nemcsak e jogosultságok bérbeadása, illetve a jogosultságok használatáért fizetett díjak révén hoztak jövedelmet a Budai Adminisztráció pénztárának. Az egyes tiszttartóságoknak saját italmérései, mészárszékei, malmai, sörházai is vol-