Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E 118. COMMISSIO SUBDELEGATA POSONIENSIS (A hadsereg ellátásának ügyeivel foglalkozó pozsonyi bizottság) 1697—1703 (1704) 4 csomó Iratok. 1. Rescripta et mandata (királyi rendeletek, kancelláriai leiratok) 1698—1704 1 csomó 2. Minutae subdelegatae commissionis Posoniensis (Fogalmazványok) 1697—1698 1 csomó 3. Litterae (A bizottsághoz intézett iratok, beadványok) 1697—1703 2 csomó A Kamara a katonaság ellátásának, a hadiadó beszedésének, a katonai elszállásolásnak stb. ügyeivel csak az 1670-es évekig foglalkozott. Az 1670-es évektől kezdve a megyékre, városokra kivetett adót és szolgáltatásokat maguk a katonai parancsnokok vagy a császári hadbiztosok vetették ki és hajtották be, a polgári részről benyújtott, a katonai önkényeskedések, túlkapások elterjedésére vonatkozó panaszok ellen sem a Kamara, sem más szerv védelmet nyújtani nem tudtak. Az önkényeskedések és zsarolások az amúgyis súlyos katonai szolgáltatások mellett elviselhetetlen teherként nehezedtek a lakosságra, s fő szerepet játszottak a XVII. századvégi Habsburg-ellenes felkelések kirobbantásában. A bécsi kormányzat, amely ugyan a bajok alapvető okait: a birodalmi háztartás pénztelenségét, a korrupciót, a császári katonaság rossz ellátását és fegyelmezetlenségét nem tudta megszüntetni, a rendek panaszainak engedve megpróbálta e súlyos problémát valamiképpen megoldani. Az ,,Einrichtungswerk" kidolgozásával foglalkozó bécsi bizottság 1688-ban pl. országos, illetve megyei biztosok kinevezését javasolta a katonaság és a lakosság közötti súrlódások kiegyenlítésére, a katonaság megfékezése céljából. A katonaság ellátásának kérdését polgári részről ellenőrző ún. polgári vagy tartományi biztosi intézmény a porosz és az osztrák katonai igazgatásban akkor már ismeretes volt, ezt akarták az „Einrichtungswerk" kidolgozói Magyarországon is meghonosítani. A gondolatot a magyar rendek is elfogadták, s így került sor 1696-ban a rendek és a bécsi kormány közötti tárgyalások eredményeként három tartományi főbiztos (supremus commissarius provinciális) kinevezésére. A tartományi biztosságok azonban utasítás hiányában, továbbá költségvetési és szervezési nehézségek miatt nem tudtak megfelelően működni. A legtöbb eredményt még Bercsényi Miklós gróf, felsőmagyarországi tartományi főbiztos érte el. Mindenesetre a tartományi biztosságok 1697 májusában már nem működtek, helyettük azonban az uralkodó ugyanolyan rendeltetéssel és hatáskörrel újabb szerveket, az ún. „császári és királyi subdelegata commissio "-kat állította fel. A megszűnt tartományi biztosságok területi beosztását követve 1697-ben Pozsonyban, Kassán és Budán létesült egy-egy subdelegata commissio. A pozsonyi a Magyar Kamara, a kassai a Szepesi Kamara, a budai a Budai Kamarai Adminisztráció hatásköre alá eső országrészben tevékenykedett. A pozsonyi subdelegata commissio-hoz,