Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

utasította, vagy véleményezésre a jogügyi igazgatónak kiadta, elintézésre a Bécsi Kamarához vagy más hatósághoz áttette. Az egyes ügyek alaposabb kifejtését a jegyzőkönyv nem nyújtja. A kötet tartalma azonban gazdag olyan szempontból, hogy sok család kérelmét, illetve sok helység (birtok) ügyét jegyezték fel benne. Részletesebb anyag található a jegyzőkönyvben néhány szerzetesrend birtokügyére vonatkozólag. Az egyes tanácsülések szövege numerussal és betűjellel is el van látva. A kötet végén a lapszámokat feltüntető betűrendes név- és helynévmutató van, ennek a segítségével lehet a jegyzőkönyv anyagában kutatni. A 2. pontnál felvett másolati könyv nagyrészt a királyi jogügyi igazgató és aligazgató a birtokügyekben benyújtott jelentéseinek, továbbá különféle időből (a középkortól kezdve a XVffl. századig) való birtokjogi okmányoknak másolatát tartalmazza. Az anyaghoz a kötet 434—444. lapjain lajstrom található, amely lapszámokra utal. A 3. pontnál felvett,, Acta..." sorozat fasciculusok és fasciculusokon belül 1-től kezdődő numerusok szerint a neoacquistica coimmissio törzsanyagát foglalja magába. Az iratanyag zöme a neoacquistica commissio-hoz benyújtott birtokjogi okmányoknak a Bécsi Kamara vagy a commissio által hitelesített másolataiból áll. (Birtokadománylevelek, egyéb birtokjogi okmányok a középkortól kezdve egészen a XVIII. század elejéig.) Az okmánymásolatok több esetben a commissio-hoz intézett beadványokhoz vagy a jogügyi igazgatói jelentésekhez vannak csatolva, de sok esetben l-l numerus csak magát az okmánymásolatot tartalmazza. Az iratanyagban birtokbecslések és összeírások is találhatók. Általában ebben a sorozatban is kevés az olyan akta, amely egy-egy birtokügy részletesebb kifejtését adná, a legtöbb numerusnál nincs meg a bizottság véleményét vagy határozatát tartalmazó irat. A sorozatban a 4. pont alatt felvett betűrendes név- és helynévmutató segítségével lehet kutatni. A mutató feltünteti egy-egy numerus tárgyát, megadja a fasciculus és a numerus számát tartalmazó iratjelzetet. Az 5. pontnál szereplő,, Acta veteriora commissionis neoacquisticae'' csomó első részében folyószámok szerint a neoacquistica birtokügyeket általánosan érintő királyi rendelkezések (a birtokok igénylésének módjára, a bizottság működésére), megyékhez intézett királyi rendeletek, továbbá a bizottsághoz intézett királyi jogügyi aligazgatói jelentések, a bizottsághoz intézett beadványok, néhány nagyobb birtoktest birtokvizsgálati iratai találhatók. Végén a rendek 1715. évi postulatumai a neoacquistica birtokokat illetően. Az iratcsomóban nyert elhelyezést azonkívül a bizottság tanácsülési jegyzőkönyvének fogalmazványi példánya, az egyes ülések jegyzőkönyvei mint iratok ugyanis eredetileg az „Acta veteriora" iratai közé voltak besorolva, s a kétféle anyag mutatója is közös. Az „Acta veteriora..." kutatásához a 6. pontnál feltüntetett betűrendes család-, helynév- és tárgymutatót kell használni. A bejegyzések előtti számoknak a kutatásnál nincs jelentőségük. Az egyes bejegyzések végén található egyszerű számok az ,, Acta veteriora..." jelzetei, a betűjelből és számból álló jelzetek pedig a fogalmazványban megmaradt tanácsülési jegyzőkönyv kutatásához használhatók. A 7. pontnál felvett „Acta miscellanea"-ban a Paksy család neoacquistica birtokügyeire vonatkozó iratok vannak. Az iratokhoz nincsen segédlet. A bécsi neoacquistica bizottság, amely a török uralom után magyar birtokviszonyok kialakítását idegen szempontok szerint irányította, s amelynek működését nemzeti szempontból a legszélesebb körökben sérelmesnek minősítették, a Rákóczi-szabadságharc kitörése idején megszűnt.