Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

bad királyi városok ügyeinek intézésénél fennállt, aló szepesi mezőváros esetében is teljesen azonos volt, a szepesi városok ugyanis közigazgatási tekintetben a Helytartótanács alá (illetve a Helytartótanács alá is) tartoztak. Az ügyosztálynak természetesen a városok ügyein kívül a 16 város fölé rendelt kamarai adminisztráció szervezeti, személyzeti ügyeit is el kellett látnia. Ilyen tekintetben a Kamara a Helytartótanáccsal közösen járt el. (L. erre a „Scepusiensium XVI oppidorum. 1774—1785." ügyosztály iratanyagának ismertetését.) Elsősorban a tisztújításnak, a városi magisztrátus és a városi gazdálkodás ellenőrzésének az ügyei érdemelnek figyelmet. Az ellenőrzés kiterjedt a megüresedett választó polgársági, tanácsi helyek betöltésére, a tisztviselői alkalmazásokra, a fizetésekre, a városi igazgatásra általában, az egészségügyre, árvaügyre. A városok felküldött tanácsülési jegyzőkönyveit, a városi pénztári, kórházi, árvaszámadásokat az ügyosztály a kamarai számvevőségnek adta át ellenőrzésre. A városi gazdálkodáshoz tartozott általában a kisebb királyi és egyéb haszonvételek (italmérés, vadászat, halászat, téglaégetés, őrlés, helyi vámok stb.), a városi ingatlanok (legelők, erdők, földek, épületek), városi üzemek (sörfőző, malmok) hasznosítása. A haszonvételek, ingatlanok bérbeadását, a bérleti szerződéseket a Kamara hagyta jóvá. Városi tulajdonban a Szepesség gazdasági életével szoros kapcsolatban lévő ipari létesítmények is voltak, így furészmalmok, Iglón papírmalom és vashámor, Szepesbélán, Iglón, Leibitzen gyógyfürdők. A bányászatra az ügyosztály anyaga kevés adatot tartalmaz (a bányákra többet nyújtanak a „Montanistica" iratai). A földesúri szolgáltatások, adók (cenzus, diaetalis taksa, kilenced) ügyeivel is több esetben találkozunk az iratok között. Az ügyosztály hatásköre kiterjedt ezenkívül katolikus és protestáns viszonylatban a kegyúri ügyekre (templomok, paplakok építése, lelkészségek betöltése, templomszámadások ellenőrzése, egyházi személyek hagyatékai), az iskolaügyekre (iskolaépületek emelése, tanítók kinevezése, iskolaszámadások ellenőrzése), az építési, útépítési ügyekre. Egyébként a városok iparára, kereskedelmére, egészségügyére, közoktatásügyére, állami (nem földesúri) adózására vonatkozó adatokat a Helytartótanács megfelelő ügyosztályainak anyagában kell keresni. A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek a szerkezetével, mutató a jegyzőkönyvekhez nincsen. Az iratok kútfők és tételek szerinti rendben fekszenek, 1790—1812-ig mutatóval és számsorral ellátott lajstromkönyvek, 1813—1848-ig számsorral ellátott mutatók segítségével kutathatók. (L. az 1790 utáni ügyosztályok elé írt bevezetőt.) Az 1804 utáni iratanyag selejtezett, a selejtezést a lajstromkönyvek, illetve mutatók számsorlapjain feltüntették.