Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E91. SALINARIA (Sóügyi osztály) 1790-1848 256 csomó, 135 kötet 1. a) Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla salinaria) b) Véleményívek (Protocolla salinaria) 2. Iratok (Salinaria) 3. Lajstromkönyvek mutatóval és számsorral (Salinaria) 4. Mutatók 1835-ig számsorral, 1836-tól kezdve a számsorok külön kötetben (Salinaria, Index in salinaribus) 5. Számsorkönyvek (Series numerorum) 6. Mutató a horvátországi ügyekhez (Index Croaticosalinarium actorum) 7. Kimutatás a sóhivatalok személyzetéről, a fizetésekről és hivatalonként a sóeladásról (Salzaemtlicher Personal- und Salarial Stand) 1790—1804 1790—1804 1790—1848 1790—1812 1813—1847 1836—1847 1841—1848 1790 26 kötet 20 kötet 256 csomó 24 kötet 51 kötet 12 kötet 1 kötet 1 kötet A sóügyi osztály 1790-ben átvette a Kamarával egyesített Helytartótanács hasonló nevű ügyosztályának hatáskörét, s egyelőre a II. József alatti sóigazgatási rendszer szerint folytatta munkáját. A sóbányászat kivételével az ügyosztály intézte az összes sóügyeket, s ebben a tekintetben 1793-ig a II. József idején felállított 11 kamarai adminisztráció ellenőrző munkájára is támaszkodott, s ellenőrizte a kamarai adminisztrációk sóügyi jegyzőkönyveit. A sógazdálkodás terén fontos változás következett be 1794-ben, amikor a király — az 1790: XXII. törvénycikkben foglaltaknak megfelelően — a sóbányászat ügyét visszacsatolta a Magyar Kamarához, s ezzel hatálytalanította II. Józsefnek azt az 1785. évi rendelkezését, amellyel a magyarországi sóbányászatot a Bécsi Bányászati és Pénzverési Kamara alá helyezte. Az 1794. július 11-i királyi rendelet, illetve az 1794. szeptember 10-i kamarai rendelet szerint (Salinaria 1794. év 2. kútfő 569, 664. tétel) a Bécsi Bányászati Kamara átadta a Magyar Kamarának a sóvári sóskutakat és sófőzdét, továbbá a máramarosi sóbányákat a kapcsolatos uradalmakkal (sóvári és máramarosi uradalmak), erdő- és sószállítóhivatalokkal együtt. A sóvári kerület továbbra is a Kassai Kamarai Adminisztráció közvetlen irányítása alatt maradt, a máramarosi kerület részére azonban külön kamarai adminisztrációt (Máramarosi Kamarai Adminisztráció) szerveztek, amely a Kassai Kamarai Adminisztráció részeként igazgatta a máramarosi sóbányászatot és sógazdálkodást. A Máramarosi Kamarai Adminisztráció átvette a volt máramarosszigeti bányafőfelügyelőség hatáskörét, a bányarendészetet, a bányabíráskodást azzal a meghagyással, hogy a bányatörvényszék fellebbezési fóruma ezentúl a Hétszemélyes Tábla lesz. A máramarosi kerülethez tartoztak a rónaszéki, sugatagi, szlatinai, kerekhegyi sóbányák, az aknarahói, kőrösmezői, visói, dombói er-