Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

postaállomások szervezésének pénzügyi vonatkozású kérdései szintén az ügyosztályt terhelték. (A Kamara önállóan csak a postaépületek javításánál járhatott el.) Mivel a postajövedelmeket a kamarai pénztárakba kellett beszolgáltatni, a postai ügyosztály feladata volt a pénzkezelés, a pénztárak ellenőrzése, a pénztári ügyvitel szabályozása, a postahivatalok vizsgálata, a számadásra kötelezett tisztviselők óvadékaival, a feleségek kötelezvényeivel, a pénzkezeléssel foglalkozó tisztviselők visszaéléseivel kapcsolatos ügyek intézése. Foglalkozott a postahivatalok részére szükséges pénzelőlegek ügyeivel, a késlekedési költségek, a postaportó-restanciák behajtásával, a hátralékos postaszámadásoknak, a postajövedelmek beszolgáltatásának a sürgetésével. A postaszámadásokat a postahivatal ellenőrzése végett a bécsi főpostaigazgatóság számvevőségének küldték meg, a Kamara csak a pénztárak ellenőrzésével foglalkozott. Az ügyosztály közreműködött a hivatalos futárszolgálat költségeinek kiutalásánál, a posta mindenféle hivatalos célra történő használatával kapcsolatos kérdések (viteldíj, pontos továbbítás, portómentesség) szabályozásánál. Gondoskodott arról is, hogy veszélyeztetett vidéken a postajáratok mellé katonai kíséretet rendeljenek, a postalovaknak legelőt hasítsanak ki, vagy a legelődíjakat megtérítsék. Ellenőrizte a kamarai adminisztrációk postaügyi jegyzőkönyveit, a kamarai adminisztrációk területén ugyanis a posták közvetlenül az adminisztráció alá tartoztak. A pénztárak ellenőrzése, a hivatalok vizsgálata tekintetében a Kamara hatásköre a kocsipostaszolgálatra is kiterjedt. Rendszeresen ellenőrizte pl. a kocsipostapénztárakat, s javaslatokat tett a diligence-járatok javítására, fejlesztésére. A királyi rendeletek általában tájékoztatták a Kamarát az új kocsipostajáratokról. Postarablás, csomag, pénz elvesztése esetében a Helytartótanács a Kamarával közösen intézkedett. Az iratanyagban az ún. lóváltóállomások (cambiatura) vizsgálatára, ellenőrzésére, felállítására, eltörlésére is adatokat találhatunk. A Kamara postaügyi anyaga csak kiegészítője a Helytartótanács sokkal nagyobb terjedelmű ilyen vonatkozású iratanyagának (1. a helytartótanácsi levéltárban a Departamentum postaié 406 iratcsomót kitevő anyagát). A Kamara postaügyi anyagának értékét csökkenti, hogy 1805-től kezdve az ügyosztálynak a nagy selejtezés miatt csupán 4 iratcsomója maradt fenn. A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek szerkezetével. Mutató a jegyzőkönyvekhez nincsen. Az iratok kútfők és tételek szerint rendezettek, 1793—1812-ig mutatóval és számsorral ellátott lajstromkönyvek, 1813-tól számsorral ellátott mutatók segítségével lehet bennük kutatni. (L. az 1790 utáni ügyosztályok elé írt bevezetőt.) Az 1800. és 1806—1848. évi tanácsi jegyzőkönyvek nem maradtak fenn. Az 1805 utáni iratok selejtezettek, a selejtezést a lajstromkönyvek és mutatók számsorlapjain feljegyezték.