Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

dási ügyeit. Az egész területet egyébként kincstári birtoknak, Fiumét és Károlyvárost pedig szabad királyi városnak minősítették. A kormányzó egy személyben volt Szeverin megye főispánja, Buccari kapitánya és a terület kamarai adminisztrátora. Fiume eredeti kívánsága, hogy közvetlenül Magyarországhoz tartozzék, 1779-ben valósult meg. Ekkor Fiume és közvetlen környéke, mint „corpus separatum" került Magyarországhoz. A terület egyéb részei továbbra is Horvátországnál maradtak. II. József 1780-ban megszüntette Szeverin megyét, északi részét Zágráb megyéhez csatolta, a buccarii, hreljini és vinodoli kerületet pedig a fiumei kormányzóság területéhez, mint Littorale Hungaricumot. A fiumei kormányzó az 1776-ban Horvátországhoz csatolt egész terület kamarai biztosa, kamarai adminisztrátora lett, s mint ilyet a Magyar Kamara alá rendelték. A Magyar Kamaránál a fiumei ügyek intézésére külön departamentumot létesítettek. A departamentum hatásköre általában az 1776-ban létesített Szeverin megyére terjedt ki, s ezt a területi illetékességét 1779-ben is megtartotta, bár ekkor Fiume, mint külön terület, elvált Szeverin megyétől. Az ügyosztály iratanyagában találhatók a fiumei kamarai adminisztráció megszervezésére vonatkozó iratok. Az ügyosztály egyébként elsősorban a Szeverin megye területén lévő kincstári birtokok ügyeivel foglalkozott, mégpedig a birtokok átvételével, összeírásával, a birtokokon folyó építkezésekkel, gazdálkodással, személyzeti ügyekkel, számadások ellenőrzésével. A birtokokon elsősorban fakitermelés, fafeldolgozás folyt. Fűrészmalmokra, hajófa kitermelésére, hajófakereskedésre, faszénégetésre vannak az iratanyagban adatok. A jobbágysággal kapcsolatos szokványos ügyek, a szolgáltatások, úriszéki perek ügyei szintén előfordulnak az anyagban. Becsesek azok az adatok, amelyek a merkopaili uradalom páduai és spanyol juhászatára s annak egyéb kincstári birtokokban (pl. az óbudai és ráckevei uradalmakban) való meghonosítására vonatkoznak. Az ügyosztályra tartoztak a birtokokon lévő iskolák, templomok, plébániák fenntartásával kapcsolatos ügyek. Egyes kincstári helységek (Merkopail, Verbovsko, Ravnagora) mezővárosi kiváltságainak ügyei is megtalálhatók az ügyosztály anyagában. A Kamara a fiumei ügyekben nem annyira a kormányzóval, hanem inkább a károlyvárosi harmincadfelügyelővel levelezett. A harmincadfelügyelő látta el a terület gazdasági ügyeit, ő eszközölte a pénzkifizetéseket, ő küldte fel a kerület jegyzőkönyveit ellenőrzésre. Főleg 1779-től, Fiume Magyarországhoz való csatolásának időpontjától domborodik ki erősen Neumayer Ferenc, károly városi harmincadinspektor szerepe. A sóügyekkel, a harmincadügyekkel, Fiume ás Károlyváros ügyeivel ez az ügyosztály csak elvétve foglalkozott. A terület sóügyei nem is kerültek a Magyar Kamarához, hanem a krajnai „Banco Gefallen Administration" alatt maradtak továbbra is. A harmincadügyeket a Magyar Kamara „Tricesimalia" departamentuma látta el, Károlyváros (mint szabad királyi város) ügyeit pedig a „Civitatensia". Fiume város közigazgatása felett a Horvát Tanács, 1779-től a Magyar Helytartótanács gyakorolt felügyeletet. A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek szerkezetével. Mutatójuk nincsen. Az iratok közül a 2/a. alatt felvett ügyosztályi iratok önálló, 1776-ban és 1781-ben újból kezdődő sorszámozással rendezettek (az 1776—1780-ig terjedő három csomó 1—252-ig és az 1781. évi csomó 1—110-ig terjedő numerusokat tartalmaz). Az 1781.