Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

utáni iratok nincsenek meg. Az iratokhoz nincsen mutató, a csomók csak az iratok át­nézésével kutathatók. A 2/b. alatt felvett „Fluminensia officinalia" iratcsomó számvevőségi ellenőrzés céljából a Kamarához felküldött fiumei kamarai pénztári számadásokat, birtokszám­adásokat (kimutatás a merkopaili juhszállításról, úrbéri szolgáltatásokról) és a gazdál­kodással kapcsolatos iratokat tartalmaz. Az iratok több éven át végigfutó egyszeri fo­lyószámozást viselnek. A kutatásukhoz a csomóban betűrendes mutatóval ellátott lajstromot találunk (elenchus et index actorum officinalium). A lapszámozott lajstrom numerusok szerint tartalmazza az iratok szövegkivonatait, a mutató a lajstrom megfe­lelő lapszámaira utal. A 2/c. alatt felvett,,Libri resolutionum regiarum..." c. kötet a fiumei kerület ügyé­ben a Magyar Kamarához intézett királyi rendeletek másolatait tartalmazza időrend­ben. Az iratok becses adatokat szolgáltatnak a fiumei kerület szervezetére, a kor­mányzó tevékenységére s a kincstári gazdálkodásra. Mutató a kötethez nincsen. A 3/a. alatt szereplő „Liber videat Fluminensis" c. kötet nyilvántartókönyv a Ma­gyar Kamara tanácsülésein fiumei ügyekben hozott döntésekről s e döntések alapján elküldött kamarai kiadványokról. A kötet minden bejegyzésnél az illetékes referens és titkár nevét is feltünteti. A kötet évenként, tanácsülések sorrendjében tartalmazza ada­tait. Másolati példány, mutató nincs hozzá. A 3/b. alatti „Libri informationum Fluminensium" fiumei ügyekben a Kamarához érkezett és a Kamara számvevőségének véleményezésre kiadott jelentéseket tartja nyilván. Két részre oszlik, az I. rész (1777—1780) 1—149-ig terjedő, a II. rész (1781—1784) 1—179-ig terjedő sorszámozás szerint tartalmazza a bejegyzéseket. Má­solati példány, mutatója nincsen. E67. IMPOPULATIONALIA (Telepítésügyi osztály) 1783-1785 12 csomó, 2 kötet 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla impopula­tionalia) 1784-1785 2 kötet 2. Iratok 1783-1785 12 csomó A telepítés a XVHL században a Magyar Kamara állandó feladatai közé tartozott. A települők befogadására alkalmas kincstári vagy a Kamara kezelésében lévő alapítványi uradalmak betelepítését, a szabad királyi városoknál a telepítés előmozdítását nem egy királyi rendelet hagyta meg a Kamarának. A telepítés ügye általában az uradalmak gaz­dálkodásával kapcsolatos kérdés volt, az uradalmak gazdasági ügyeit intéző departa­mentumok (Oeconomica, Fundationalia ecclesiastica stb.) foglalkoztak többnyire vele. A telepítés a XVIII. század folyamán a legnagyobb mértékben a török uralom alatt leginkább elpusztult déli országrészeken, többek között a Bánságban folyt. A Bánság

Next

/
Oldalképek
Tartalom