Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

architectonicis) kialakulására vonatkozó iratanyag szintén ennek a departamentumnak anyagában van. Ezeket az ügyeket azután 1784—85-ben a Helytartótanácsnak adta át. (Directio navigationis, Directio in hydraulicis et aedilibus.) Az ügyosztály iratanyagának irattári rendszere 1782-ig a többi ügyosztályéval megegyező. A tanácsülési jegyzőkönyvek egységes sorozatot alkotnak, s előadók szerint nem oszlanak meg. A jegyzőkönyvekhez mutató nem készült. Az iratanyag 1782-ig havonként újra kezdődő numerusok szerint rendezett, s segédletül hozzá a közös ügyosztályi lajstrom, a ,,Libri capitales" használandó. (L. az ügyosztályok elé írt bevezető szöveget és a „Libri capitales" c. állag ismertetését.) Az iratanyag 1783-tól 1784-ig évenként 1-től sorszámozott kútfők, a kútfőkön belül 1-től sorszámozott tételek szerint rendezett. Évente külön betűrendes mutatóval felszerelt lajstrom van hozzá. A lajstrom 1-től kezdődő sorszámok szerint felsorolja a kútfőket, a kútfőkön belül a tételeket. A mutató a tárgyat s a vonatkozó kútfő- és tételszámot (fons és positio) adja meg. Az 1785. évi iratanyag a tanácsülések sorszáma és azon belül tételszámok szerint van csoportosítva. Mutató nincs hozzá. E45. ARCHIVÁLJA (Levéltári osztály) 1773-1784 15 csomó, 12 kötet 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla archivalia) 1773—1784 11 kötet 2. Iratok (Archivalia) 1773—1784 15 csomó 3. Lajstrom mutatóval (Archivalia) 1783—1784 1 kötet A Magyar Kamara kebelén belül felállított kamarai levéltár, az archívum ügyeit 1773-tól kezdve külön ügyosztály intézte. A Magyar Kamara levéltárának az volt a feladata, hogy elsősorban a kamarai, azonkívül más hatóságok irattárából és magánszemélyektől összegyűjtse, rendszerezze mindazokat az okiratokat, amelyek nemcsak a meglévő kincstári jogok és érdekek megvédésére, hanem lappangó vagy elévülő kincstári jogok felderítésére és megerősítésére is alkalmasak lehettek. A hosszú kísérletek után 1755—56-ban külön kamarai hivatallá szervezett archívum csak 1764 óta működött a Magyar Kamara irányítása alatt, addig a levéltár munkáját — a Magyar Kamara sérelmére — inkább Bécsből irányították. Grassalkovich Antal kamaraelnök érdeme az, hogy a kamarai levéltár 1764 után valóban jól szervezett, továbbá szakképzett igazgató vezetése alatt álló, módszeresen dolgozó kamarai hivatallá vált, s a rábízott feladatok megnövekedésével együtt személyzete is állandóan növekedett. Mária Terézia, mivel a levéltár munkáját s az ott összegyűjtött iratok rendezésének és lajstromozásának mielőbbi befejezését a kincstári vagyon szempontjából igen fontosnak tartotta, — ideiglenesen bár — hozzájárult az archívum személyzetének állandó emelésé-