Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Az építési és egyéb hasonló ügyeknek inkább csak a műszaki oldala tartozott az építési ügyosztályra. Az építkezésekkel kapcsolatos adminisztratív ügyeket a megfelelő departamentumok (Salinaria, Tricesimalia, Oeconomica, Fundationalia et ecclesiastica stb.) is intézték. Éles választóvonalat húzni ilyen tekintetben természetesen nem lehet. A legjobb a kutatásnál az építési ügyosztály iratanyaga mellett mindig a megfelelő ügyosztály anyagát is figyelembe venni. Az építési ügyosztály sokat foglalkozott a budai és a pozsonyi királyi palota építési és műszaki ügyeivel. Budán külön kamarai tisztviselő, a palotainspektor látta el az építkezések irányításával és a felügyelettel kapcsolatos teendőket. Számos irat található a budai, de főképp a pozsonyi vízemelő szerkezet építésére, javítására vagy pl. a királyi palota bútoraira, kertjére vonatkozólag. Ideiglenes jellegű, de komoly feladatot jelentett a Kamara számára 1777-ben az egyetemnek Nagyszombatból Budára, 1784-ben a kormányhatóságoknak Pozsonyból Budára való áthelyezése, az utóbbival kapcsolatban az egyetemnek Pestre, a budai Mária Terézia akadémiának Pozsonyba való áttelepítése. Amint ismeretes, ezekre a célokra a feloszlatott szerzetesrendek épületeit használták fel. Az épületjavítások, átalakítások több évre erősen igénybe vették a Kamara, a kamarai főépítész, Hillebrandt Antal munkáját. Mint érdekességet megemlíthetjük, hogy az építési ügyosztály intézte a királyi koronának 1784-ben Bécsbe való átszállítását. A szabad királyi városok viszonylatában is akadt az építési ügyosztálynak néhány tennivalója. A pesti és budai, a pozsonyi hajóhíd műszaki ügyeivel is foglalkozott. A városoknál egyébként inkább arra volt gondja, hogy a kőművesek és ácsok bérét megfelelően limitálják, az építési anyag árának emelkedését megakadályozzák, általában, hogy a városokban folyó kincstári építkezéseknek kedvező feltételeket teremtsenek. Az építési ügyosztály ezenkívül a szabad királyi városoknak, mint királyi jószágoknak a középítkezéseit is ellenőrizte. Az építési ügyosztály ellenőrizte a kamarai adminisztrációknak építési ügyekben a pozsonyi központhoz felterjesztett jegyzőkönyveit. Az építkezésekkel kapcsolatban általában az volt az eljárás, hogy minden ősszel meg kellett vizsgálni a javításra, tatarozásra szoruló épületeket. Az 500 Ft-os kiadást meg nem haladó javításokat a Kamarának kellett még a tél beállta előtt saját hatáskörében elvégeztetnie. Az ilyen épületjavításokról a Kamara minden negyedév végén táblázatos kimutatást küldött az uralkodóhoz. Azokat a javítási ügyeket, ahol a költségek áz 500 Ft-ot túlhaladták, az uralkodó elé kellett terjeszteni. Nagyobb építkezések esetében a terveket és a költségvetést előzőleg szintén az uralkodónak kellett jóváhagynia. Az építési ügyek intézésére a Kamara építészt, több föld- és vízmérnököt, rajzolót foglalkoztatott. Ezek többnyire ideiglenes jellegű, szerződéses viszonyban álltak a Kamarával, illetve a Kamara megfelelő szerveivel (pl. az uradalmakkal), állandó státusa ebben a korban csak Hillebrandt Antalnak, a kamarai főépítésznek volt. Az építési igazgatóság, mint kamarai szakhivatal, csak 1777-ben, Lander Lőrincnek kamarai alépítésszé való kinevezésével kezd határozottabb formát ölteni, s ettől az időtől kezdve kerül ez az építési igazgatóság észrevehető módon az építési ügyosztály irányítása alá is. A Kamarának meglehetősen sűrű levelezése Lander alépítésszel és utódjával, Tallherr Józseffel ennek a departamentumnak az anyagában található. A Kamara kebelén belül 1783-ban szervezett építési és vízügyi osztály (departamentum in hydraulicis et