Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Az építési ügyosztályon belül intézték mindazokat az építési ügyeket, amelyek a Magyar Kamara alá tartozó hivatalok, birtokok épületeivel, illetve a kincstár tulajdonában lévő épületekkel kapcsolatban adódtak. Nemcsak a kamarai hivatalok, hanem egyéb hatóságok (pl. a Helytartótanács vagy a Királyi Kúria) vagy állami hivatalok épületei is kincstári tulajdonban voltak, tehát ezek építési ügyeit is a Kamarának kellett ellátnia. A Kamara hatáskörébe tartozott pl. a pozsonyi és a budai királyi palotának építése vagy gondozása is. A szorosan vett építési ügyeken kívül az építési ügyosztályhoz egyéb műszaki ügyek is tartoztak, pl. hídépítés, gátépítés, műszaki berendezések tervezése és építése, kutak építése stb. A Kamara építési teendőit a Kamara munkájának főbb ágai szerint osztályozhatjuk. Jelentős építési feladatokat rótt a Kamarára a sóügy (sóbányászát, sószállítás, sóelosztás). Ezzel kapcsolatban nemcsak a hivatali épületek, a sótisztek lakóépületei, hanem a sóraktárak, sólerakóhelyek, a sóbányászattal és a sószállítással kapcsolatos műszaki teendők eüntézése is erre az ügyosztályra hárult. Megjegyzendő, hogy ilyen építési ügyekkel a Kamara sóügyi osztályánál (Salinaria) is találkozunk. A harmincad kezelésével kapcsolatban a harmincadhivatalok épületeinek, a tisztviselők lakásainak, a vámvonalak műszaki berendezésének, áruraktáraknak stb. építési ügyeivel kellett foglalkoznia a Kamarának. Ezzel volt kapcsolatos a vámvonalak mellett felállított, a járványos betegségek (pestis, kolera, marhavész) elleni védekezés célját szolgáló veszteglő-állomások építési ügyeinek ellátása is (veszteglő-épület, raktár, egészségügyi kordon, tiszti, orvosi lakások). Ilyen ügyeket természetesen a harmincadi osztály (Tricesimalia) és az egészségügyi osztály (Contumacionalia et sanitatis negotia) iratai is tartalmaznak. A legtöbb építési teendő a kincstári uradalmakban akadt. A tiszti és a gazdasági épületek mellett a Kamarának, mint kegyúrnak gondoskodnia kellett az uradalom helységeiben lévő templomok és iskolák, paplakok, tanítói lakások épületeiről is. Érdekesek ebben a korszakban a gazdasági újításokkal, a gabona jobb raktározásával, a selyemtenyésztéssel vagy ipari kezdeményezésekkel, manufaktúrák alapításával kapcsolatos építkezések. A birtokokon végzett földmérési, vízszabályozási, útépítési, gátépítési, kútépítési ügyek is az építési osztály hatáskörébe tartoztak. Speciális építési és műszaki teendők akadtak olyan kincstári birtokokon, ahol bányákat nyitottak meg (pl. Ózd és Diósgyőr környékén). Az üresedésben lévő püspökségek vagy más egyházi tisztségek birtokait a Kamara kezelte, az itt szükséges építési és műszaki teendőket, ugyanúgy mint a kincstári birtokokon, a Kamara építési ügyosztályának kellett elintéznie. Megszaporították az építési ügyosztály feladatait az 1773-ban feloszlatott s ideiglenesen a Kamara kezelésébe került jezsuita birtokok épületeivel kapcsolatos ügyek. Itt nemcsak a rend épületeinek a gondozásáról volt szó, hanem a volt jezsuita épületeknek állami célokra való felhasználásáról, az ezzel járó épületátalakításokról is. A feloszlatott szerzetesrendek birtokainak és épületeinek átvétele 1782-ben további hasonló feladatokat rótt a Kamarára. A volt szerzetesi épületek egy részét a kincstár vette át, más részük a tanulmányi alap és a vallásalap vagyonához került. Mivel a tanulmányi alap és a vallásalap vagyonát 1782-től 1785-ig szintén a Kamara kezelte, a szerzetesi birtokok és a volt rendi épületek összes építési ügyeit a Kamarának kellett intéznie.