Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
I. A MAGYAR KAMARA
INSINUATA REGII GUBERNII HUNGARICI AMPRINGENIANI (Az Ampringen-féle Gubernium Regium Hungaricum átiratai) 1673-1680 1 csomó, 1 kötet 1. Iratok. A Gubernium átiratai. 1673—1680 1 csomó 2. Lajstromkönyv (Elenchus insinuatorum Regii Gubernii Hungarici) 1673—1680 1 kötet A Wesselényi—Nádasdy összeesküvés bukása, majd 1673-ban a magyar alkotmány felfüggesztése, a nádori méltóság eltörlése után I. Lipót idegen tanácsosaival egy állandó jellegű országos kormányhatóság alapelveit dolgoztatta ki, amelyeket a miniszteri konferencia tárgyalása után 1673 tavaszán az uralkodó elfogadott. Azz új hatóság Gubernium Regium Hungaricum néven 1673 márciusában kezdte meg működését, élén Ampringen János Gáspárral, a német lovagrend nagymesterével mint kormányzóval (gubernátor) és hét tanácsossal. A hatóság feladata az ellenreformáció támogatása és terjesztése, a politikai perekben és nagybirtokosok ügyeiben való igazságszolgáltatás, az országban elszállásolt katonaság és polgári lakosság közötti viszony egyengetése, a repartitio-val és katonai elszállásolással kapcsolatos panaszok kivizsgálása, s a szorosan vett közigazgatás számos feladatának ellátása. 1 Az országos kormány hatóság szerepkörének ellátására hivatott (de alkotmányellenesen felállított, s feladatainak meg nem felelt, néhány év múlva feloszlatott) Gubernium fennállásának hét éve alatt több érintkező hatásköri vonatkozásban folytatott levelezést a Magyar Kamarával. így pl. politikai, hűtlenségi perekben a megfelelő eljárások lefolytatására szólította fel a Kamarát vagy annak véleményét kérte be. Különböző aktív vagy passzív kincstári perek ügyében információt kért, ill. egyezkedésre hívta fel a Kamarát. Nagyobb birtokos családok pereiben véleményt és — a Kamara irattárából iratokat kért fel. Egy másik fontos érintkező ügykör volt a katonai terhek, a repartitio, az elszállásolás, a megyei ingyenmunkák kérdése; a Guberniumhoz befutott megyei gravameneket megküldte a Kamarának az ügyben lefolytatandó vizsgálat és véleményformálás céljából. Vizsgálatra kérte fel a Kamarát a katonai excessusok esetében. Vizsgálatot és véleményt kért be a közrend megsértésének eseteiben (zavargások, gyújtogatások) , gonosztevők üldözésére szólította fel a kamarai szerveket. Királyi rendeleteket közvetített általános közigazgatási ügyekben. Általában véve az igazságszolgáltatás és közbiztonság olyan ügyeiben, amelyekben a Kamara hivatalból érdekelt volt, vagy amelyek megoldásához mint vidéki szervezettel rendelkező országos hatóság segítséget nyújthatott, a kormányzóság átirattal (insinuata) fordult a Magyar Kamarához. Az iratok sora 1680 szeptemberével lezárul (maga a Gubernium is röviddel később feloszlott). Az iratokban hivatkozott mellékletek néhol megvannak, az esetek többségében azonban csak magát az átiratot tartotta meg a sorozat. Az iratokat (mindössze 109 irat) az időrendet követve leszámozták. (Az iratok külső oldalán, jobbfelől, alul piros cereuzaszámok.) A XVIII. században, a kamarai archívumban készített lajstromkönyv az iratok elhelyezési sorrendjében tartalmazza a számot, az irat dámmát és rövid tartalmi kivonatait. Jegyzetek 1 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás története... Bp. 1946. 107—112.
