Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

INSINUATA CONSILII REGII LOCUMTENENTIALIS HUNGARICI (A Helytartótanács átiratai) 1724-1772 5 csomó, 4 kötet 1. A Helytartótanács átiratai (Insinuata) 1724—1772 5 csomó 2. Mutatók (Index insinuatarum Cons. Locumt. Hung.) 1756—1772 4 kötet A Magyar Kamara és az 1724-ben felállított Helytartótanács hatásköre több ponton érintkezett. A mindkét hatóságot érintő, tehát közigazgatási és egyszersmind pénzügyigazgatási vonatkozású fontosabb ügyek a két hatóság tagjaiból alakult vegyes bizottságok (commissiones mixtae) előtt kerültek tárgyalásra, amellett a Helytartótanács két állandó bizottságának (a lelkészpénztári és a zsidó türelmi taxa ügyét intéző, illetve 1769 után a gazdasági és vallásügyi bizottságnak) kamarai tanácsosok is tagjai voltak. Az érintkező ügykörökben rendszeres levelezés folyt a két hatóság közt, mindenekelőtt azokban, amelyekben más-más vonatkozásban mindkét hivatal a főhatóság szerepét játszotta. így pl. a szabad királyi városok gazdasági szempontból a Kamara, közigazgatásilag a Helytartótanács alá tartoztak, számos esetben azonban kifejezetten közigazgatási jellegű városi ügyeket is a Kamarához továbbított a Helytartótanács azzal az indoklással, hogy a Kamara hathatósabban tud intézkedni. Sűrű levelezés folyt a két hatóság közt a lekészpénztár, főként pedig azon betöltetlen egyházi javadalmak ügyeiben, amelyeknek igazgatását a Kamara látta el, de jövedelmeik részben vagy egészben a lelkészpénztárba folytak be (pl. az 1730-as években a nagyváradi püspökség, a pécsváradi és szentgotthárdi apátság). További tárgykör az egészségügy, közelebbről a járványok megelőzésére felállított vesztegzárállomások ügye, amelyeknek pénzügyi vonatkozásai a Kamara illetékessége alá tartoztak. Különféle gazdasági természetű, főként a harmincadokkal, a kivitellel és behozatallal, sókereskedelemmel stb. kapcsolatos ügyekben is gyakran fordult a Helytartótanács a Kamarához. Gyakran bukkannak fel az iratok közt a zsidó türelmi taxával kapcsolatos ügyek. Ezen túl általában a Helytartótanácshoz befutott, de részben vagy egészben kincstári érdekeket érintő ügyeket véleményadásra átküldték a Kamarához. Minthogy a Helytartótanács anyagiakkal való ellátása (alkalmazottak fizetése, írószerek, épület, tüzelő stb.) a Kamarára hárult, ebben az ügyben is folyt levelezés a két hatóság közt. Az e sorozatban elhelyezett átiratok fogalmazványai a Helytartótanács levéltárában, a Magyar Kamara válaszátiratai pedig ugyanott, „Insinuata camerae Hungaricae" címen vannak elhelyezve. Az állandó és szoros kapcsolatok ellenére igen kevés irat maradt meg: egyes évekből csupán 20—30 db. Az iratok a keltezés időrendjében fekszenek. 1755-tel bezárólag segédlet nem áll rendelkezésre, az iratokat darabonkénti átnézéssel lehet használni. 1756-tól 1772-ig 4 kötet mutató segítségét lehet igénybe venni. A mutatók egy-egy kötete bizonyos évkort foglal magába, egyes rovatai a kiemelt (tárgyi, személy-helynévi) címszók szerint rövidebb tartalmi kivonatot és az irat napi dátumát adják meg.