Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 185. Archivum familiae Nádasdi

is propagáló nagyúr. Nemcsak leveleinek száma a legnagyobb, hanem a levelezés kiterjedését tekintve is első helyen áll. Alig van írást ismerő ember az egykori Magyarországon, aki ne írt volna neki, s ne kapott volna választ tőle. Az országos érdekű levelezés középpontjában a török elleni küzdelem áll; Nádasdi Tamásnak nemcsak mint nádornak, hanem már előzőleg mint főkapitánynak vagy horvát bánnak is ez volt egyik legfőbb feladata. Hírek érkeztek hozzá a zsoldosfogadás, a közfelkelés, mozgósítás, parancsnokok kinevezése, katonák fölszerelése, ellátása, a katonai fegyelem, vagy a hadianyag-előállítás részletkérdéseiről, nehézségeiről, a foglyokról, a török hadikészületeiről, portyáiról, pusztításairól, a magyar, német és más segítő seregek hadmozdulatairól, az ostromokról, a kémek jelentéseiről; a király parancsokat és híreket küldött neki, Nádasdi pedig utasításait és értesüléseit közölte az érdekeltekkel. Az alárendeltek és az egyszerű katonák fizetésük és ruházatuk elmaradását és más gondjaikat panaszolták, a károsultak a katonai kihágásokra panaszkodtak; a fogságba esettek segítséget kértek, megyék, városok védelmet igényeltek az ellenség ellen. A diplomáciai levelezés célja hírcsere, segítség- és szövetségkeresés volt: osztrák tartományok és urak, német fejedelmek, apostoli nuncius, román vajdák, külföldi követek leveleztek Nádasdival, aki tárgyalást folytatott a törökkel, a béke, máskor a végvári ellentétek dolgában. Gyakran fordult meg a bécsi udvarban. Nem kevésbé foglalkoztatták őt a hazai események: az elszakadt, majd átmenetileg újra visszatért keleti országrész sorsa, a Habsburg-párti urak viszályai, császárhűsége, a Zápolya-pártiak viselkedése, a politikai fogságra vetettek nyomorúsága, a magyar és horvát rendek, megyék, városok gondjai, a rovásadó és a kincstári dézsma szedése. A megyék, városok követeik útján, az urak levelekben kértek tőle közbenjárást, támogatást. Saját familiárisai és idegen urak, városok egyként gyakran fordultak hozzá vagyonjogi, elsősorban birtokjogi kérdések dolgában. Panaszkodtak hatalmaskodások miatt, előadták pöreik állását, közbenjárást kértek birtokok elnyeréséhez, visszaszerzéséhez; a nádor válaszolt, intézkedett és közbenjárt királyi és városi hatóságoknál is. A Nádasdi-birtokokon folyó gazdálkodás elsősorban a tiszttartókkal váltott levelekből ismerhető meg (Csányi Ákos, Sennyey Ferenc és mások leveleiből), melyek beszámoltak a halászat, vadászat, állattartás, gabona- és szőlőtermelés részleteiről, eredményeiről, a malomiparról, az építkezésekről, lovak, marhák, bor, só vásárlásáról, szállításáról, értékesítéséről, a háztartás és pénzszerzés dolgairól, kölcsönök, állami adók és úrbéri szolgáltatások ügyéről, az alkalmazottak fizetéséről. A nádor — főleg vásárlások dolgában — sűrűn levelezett bécsi megbízottjával is. A familiárisok fizetésüket kérték, a jobbágyok törvénytelenül követelt szolgáltatásokról, nyomorúságukról panaszkodtak. Elszámolások, adóslevelek, számlák is kerültek a levelek közé. A humanista irodalom és a magyar protestantizmus nagy pártfogója nem szakította meg a kapcsolatot volt olaszországi iskolatársaival, olasz és más külföldi barátaival sem, — a páduai rektor Ferdinánd császár jóindulatának megnyerését kérte tőle. Leveleket kapott külföldön élő magyaroktól, külföldi íróktól, nyomdászoktól. Honfitársai műveiket ajánlották neki, könyvek megszerzését kérték tőle. Az alakulóban lévő magyar evangélikus egyház prédikátorai szervezeti, személyi, anyagi, tanulmányi ügyekben fordultak hozzá kéréseikkel, beszámolóikkal.