Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 185. Archivum familiae Nádasdi
Feleségével és széleskörű rokonságával folytatott levelezésének elsősorban kultúrtörténeti értéke van: gyógyszerajánlatok, eljegyzési meghívások esküvőre, temetésre, részvétnyilvánítás, gyermeki köszöntés, ismerősök ajánlása, látogatás vagy találkozás megbeszélése, egészségi állapotáról írt beszámoló található benne. Bár Nádasdi Tamás az Alfölddel, a Felvidékkel és Erdéllyel is kapcsolatot tartott fenn, legtöbb levelet mégis a dunántúliakkal váltott. Halála után özvegye, Kanizsai Orsolya és a tiszttartók, utóbb pedig Nádasdi Ferenc, Báthory Erzsébet és familiárisaik vitték tovább a levelezést, főként érdekeik védelmére, gazdasági és családi témákra szorítkozva. A jogvédelem, a birtokigazgatás, az áruértékesítés és a háztartásvezetés az addig járt úton haladt tovább, az országos politikába csak utóbb kapcsolódott bele Nádasdi Ferenc. Ugyanezekre a területekre korlátozódik a többi családtag Nádasdi Tamásénál jóval kisebb terjedelmű levélanyaga, továbbá a Nádasdi-levéltárba jutott más provenienciájú darabok csoportja. A rokon Majlád István levelezése közt politikai vonatkozású darabok is akadnak: törökök, román vajdák, erdélyi urak írásai, Majlád levelei konstantinápolyi fogságából. Található a többiek közt a helytartósághoz vagy Magyar Bálinthoz címzett levél, sőt városi polgár végrendelete is. Az országos érdekű levelezés a XVIJ. század közepén vált ismét kiterjedtté. Nádasdi Ferencnek állandó kapcsolata volt az udvarral, II. Rákóczi Györggyel, Esterházy Miklóssal, más magas tisztségek viselőivel és — az 1660-as évek közepétől egyre szorosabb — Wesselényi Ferenccel. Levelezésük katonai, politikai kérdéseket érint. A család katolizációja óta biztosan számított rá a katolikus egyház: a prímás, a püspökök és az alsóbb papság gyakran fordult Nádasdi Ferenchez egyházpolitikai és más kérdéseivel. Megyék küldték hozzá követeiket az inszurrekció vagy egyéb problémáik megbeszélésére, közrendűek, katonák keresték fel panaszaikkal. A tiszttartókkal, bécsi megbízottjával, idegen urakkal váltott levelek a gazdálkodás, számadások, áruértékesítés, pénzüzletek mindennapi kérdéseit érintik, polgárok, jobbágyok kérvényeztek, panaszkodtak nála. A Nádasdi-levéltár őrizte meg a család familiárisi gárdájának iratanyagát ebből a korból is. A többi családtag irataiból aránylag kevés maradt ránk. A nem levéljellegű iratok időben valamivel egyenletesebben oszlanak meg. Elsősorban a birtokok gazdasági ügyvitele során keletkeztek, köztük sok leltár, háztartási kiadásjegyzék stb. található. Kevesebb a vagyonjogi vonatkozású irat. Az inskripciós könyvek Nádasdi Pál és Nádasdi Ferenc (az országbíró) másolati könyvei, s túlnyomórészt az ő kiadványaik szövegét tartalmazzák, mellettük Nádasdi Ferenc főkapitányét, Nádasdiak feleségeiét, káptalanokét stb. is. A kiadványok uradalmi jobbágyok, földesúri alkalmazottak, egyháziak számára biztosítanak jogokat: házakat, pusztatelkeket iratnak rájuk, adásvételt, cserét, zálogot rögzítenek, plébániát adományoznak, kiváltságot, adó-, robotkedvezményt, irtást, szőlőültetést engedélyeznek, tiszttartóknak, nevelőknek adnak utasítást vagy fölmentést; tartozást, megkötött szerződést ismernek el, határjárást foglalnak írásba. Tamás nádor, valamint kisebb mértékben Pál és Ferenc útján a levelezésen kívül más, országos (elsősorban honvédelmi) vonatkozású iratok is bekerültek a Nádasdi-levéltárba: fizetéskiutalások, kötelezvények, elismervények, tized-, rovásadó- és más elszámolások (Erdélyből is), katonák név- és fizetési lajstromai. Ferencnek országbírói kiadványaival is találkozunk.
