Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 184. Lederer Márton eperjesi kereskedő

E 184. LEDERER MARTON EPERJESI KERESKEDŐ 1665-1708 3 csomó Iratok, 1665—1708. 3 csomó Lederer Márton üzleti kapcsolatai az ország minden részének városaira kiterjedtek, sőt ezeken túl a szomszédos államokra is. Kereskedőcégeken kívül jó viszonyt tartott fenn sok nemes családdal. Gyűlések alkalmával megyei követek szállottak meg nála. Saját szőlőbirtoka volt. Tekintélyes jövedelméből íródeákot is tarthatott. Sáros megye mint nemesembert esküdtjévé választotta. Hagyatékának — 1696-ban bekövetkezett halála után — a kincstár vált örökösévé; így kerültek iratai is a szepesi kamara kezére. Az iratanyag zömét az 1680-90-es években kelt és Lederer Mártonhoz írott levelek alkotják. Ezekben tárgyalták meg az árubeszerzés, pénz- és adósságügyek részleteit, a levélírók bennük számoltak be megbízatásaik eredményéről, az árakról, ismerték el a kapott áruk vételét, tudósították Ledéreit a peres ügyek állásáról. A kassai, lőcsei, pataki, munkácsi, szatmárnémeti, pozsonyi, soproni, győri, debreceni, kolozsvári, szebeni, bécsi, boroszlói cégek, kereskedők, ismerősök írásaiból egyrészt elsősorban posztó, selyem, ruha, ékszer, másrészt bor, továbbá más hazai termékek árusítására lehet adatokat találni. A nemes urak, a plébánosok és más egyházi személyek anyagi segítséget, kölcsönt, adósságuk kifizetésére haladékot kérnek, máskor textíliát rendelnek vagy bortermésüket értékesítik Ledéreméi. A levelekbe természetesen sok más közölnivaló is bekerült, a bécsiekbe például külpolitikai, háborús hírek, az erdélyiekbe az ottani helyzetről és egyes urakról szóló tudósítások. Lederer megbízottjai a bécsi udvarban az eperjesiek egyházpolitikai problémáit is előterjesztették. A levelek hátlapjára Lederer irodáján rávezették a válaszadás keltét és helyét. A leveleken kívül a kereskedő egy sereg mellékletet és üzleti tevékenységéhez kapcsolódó más iratot is megőrzött: bizonyságleveleket (például városoktól, magánosok tartozásairól), bérleti és más szerződéseket, áru- (főleg posztó-) leltárakat, elismervényeket, nyugtákat és ellennyugtákat (importáru után fizetett vámról, csapatok által fölvett élelemről, dézsmáról stb.), számlákat (Ledéreinek és üzlettársainak számláin kívül iparosok számláit is), kimutatásokat (tartozásokról, követelésekről és egyenlegükről, hitelezőkről), elszámolásokat, megrendelési listákat (pl. könyvekről). Azok közül a levelek közül, amelyek a Ledererrel kapcsolatot tartó személyek iratai közül kerültek őhozzá, meg kell említeni az Eperjesről elszármazott Rigler Proviantverwalter-hez írottakat (a XVU. század közepétől). Ezeknél kisebb számban lehet találni más élelmezési és sóigazgatási tisztekhez, harmincadosokhoz, továbbá a szepesi kamarai adminisztrátorhoz, az eperjesi bíróhoz és hegyaljai szőlőbirtokosokhoz írott leveleket. A Lederer halála utáni években kelekezett iratok a hagyaték ügyéhez kapcsolódnak. A hitelezők a fiskust mint jogutódot kérvényekben, levelekben keresték föl követeléseikkel és bejelentéseikkel, kielégítésük után pedig nyugtákat adtak. Az anyag időrendben áll.