Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 174. Archivum familiae Esterházy

E174. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ ESTERHÁZY (Az Esterházy család levéltára) 1555-1733 4 csomó Iratok, 1555—1733. 4 csomó Az Esterházy család meglepő gyorsasággal emelkedett szerény csallóközi nemesek sorából az ország legnagyobb birtokosai közé. A családi karrier megalapozója, Esterházy Ferenc pozsonyi alispán a XVI. század végén élt. Gyermekei közül többen viseltek jelentősebb tisztséget; Miklós 20 éven át volt az ország nádora (1625-1645). Ez a kis levéltár elsősorban Miklós nádor iratait foglalja magában; jóval kisebb részben apjáét (Ferenc pozsonyi főispánét), testvéreiét (Gábor, Dániel, Pál), gyermekeiét (Pál nádor, László pápai kapitány, Ferenc pápai és semptei kapitány, Zala és Somogy főispánja) unokáiét (Antal pápai kapitány, Rákóczi Ferenc tábornagya, Mihály herceg), és egy-két oldalági leszármazójáét (Farkas, királyi személynök, János, több vár kapitánya, vicegenerális, Gáspár), feleségeikét, végül a család tiszttartóiét. Még kevesebb a családdal valamiképpen kapcsolatba került idegen személyek iratainak száma. A XVII. század politikai történetének igen fontos forrásai rejtőznek itt, különösen Miklós és Pál nádor iratai közt. A többi, fent nem említett családtag csak mint tekintélyes birtokok irányítója hagyott magáról emléket. Az Esterházy család említett tagjainak iratanyaga legnagyobb részében a hercegi ág levéltárában található. Miklós és Pál nádor levéltárának kisebbik részét az egykori Archívum Regnicolare szerezte meg magának. A levéltár itt ismertetett töredéke nagy részében kétségkívül Aszalay Istvánnak, Miklós nádor titkárának halála után lefoglalt irataival került a kincstár kezébe. Esterházy Antal kuruc tábornagy birtokainak 1719-ben történt elkobzásakor az előbbi iratok újabbakkal egészülhettek ki. Több darabot későbbi levéltári rendezések során illesztettek a törzshöz; ezek a kamarai archívum különféle gyűjteményeiből származnak. Esterházy Miklós iratainak zöme a nádori működés idejéből való. Ezt megelőzően Esterházy már mint országbíró (1622-1625) váltott leveleket a megyékkel s az urakkal, közjogi, birtokjogi ügyekben. Neki kellett sürgetnie a koronaőrzésre fizetendő pénz beküldését. A nádori bíráskodás irattermékei főleg vagyonjogi vonatkozásúak. Az Esterházyhoz intézett kérvények, levelek jó részét nádori kiadványok kieszközlése vagy peres ügyek sikeres elintézése céljából írták, magánosokon kívül megyék, városok, egyházak, a kincstár vagyonjogi ügyeiben a király és a kamara is. Előfordult, hogy a király küldött meg nádori véleményezésre hozzá intézett kérvényt. A nádori iratok közé került Esterházy Miklós elődeinek egy-két hivatalos irata és utódainak (főleg Draskovich Jánosnak) néhány fogalmazványa, levele is. A nádor közfunkcióiból következett, hogy leveleket kellett váltania a királlyal közgazdasági, jogi ügyekben, a megyékkel és a városokkal adózás, céh-artikulusok dolgában, a horvát rendekkel sérelmeikről, és az egyháziakkal egyházpolitikai kérdésekben. A hadseregszervezés nem egy feladata a nádorra hárult: alacsonyabb rangú tisztek kineve-