Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 174. Archivum familiae Esterházy

zése, nemesi fölkelés, kvártély szervezése, csapatok fizetése, őrségek fegyelmi ügyei foglalkoztatták (a nádor korábban várkapitány, majd főkapitány volt). A királlyal, a haditanáccsal és a megyékkel, városokkal, urakkal éppúgy állandó írásbeli érintkezésben állt a fentiek megtárgyalására, ahogyan az alacsonyabbrangú katonai parancsnokok vagy az őrségek egyszerű katonái is hozzáfordultak. Esterházy Miklósnak, mint a rendek legfőbb képviselőjének a fontosabb külpolitikai és hadi eseményekről is volt tudomása, bizonyos vonatkozásban irányító szerepe. A király és a haditanács mellett levelezést folytatott az erdélyi fejedelmekkel (Bethlen Gáborral és I.Rákóczi Györggyel), számos magyar nagyúrral, s ha nem is rendszeresen, a budai basával, más török urakkal, lengyel vajdákkal, német uralkodókkal. Nemcsak hírcsere folyt és nemcsak jelentéseket küldöztek egymásnak; érintették a diplomáciai tárgyalások, a követküldés, a béke, a fegyverszünet, a hadi események ügyét. A megyékhez a nádor időnként politikai tárgyú körleveleket küldött. Politikai állásfoglalásait memorialékban, opiniokban fejtette ki az erdélyi kérdésről, az ország védelméről (opinio seu discursus palatini circa conservationem regni ac confiniorum ejusdem, 1640); megmaradtak Pázmányhoz az erdélyi kérdésben tett észrevételei is. Többször lemondott nádori hivataláról; lemondóleveleiben a nádori hivatás és az országos politikai kérdéseit fejtegette (1637, 1643). Mint az ország egyik legelső nagybirtokosa, gazdaságának ügyeivel is kellett foglalkoznia. A birtokok nagy része a Dunántúlon és a Felvidék nyugati részén feküdt. Esterházy olykor birtokjogi kérésekkel fordult a királyhoz, úrbéresei terheinek enyhítését kérte a német parancsnokoktól; gazdasági feljegyzéseket készített, levelezett udvarbíróival, familiárisaival, megőrizte a számadások, a rájuk tett észrevételek, a jobbágyokkal kötött egyezségek egy részét. Az Esterházy família más férfi- és nőtagjaival családi, személyi ügyek is megtárgyalásra kerültek. Elsősorban birtokjogi, gazdasági, családi, kis részben egyházi, katonai kérdéseket érintenek a többi Esterházy családtag levelei: Ferencnek, Miklós apjának iratai közt pozsonyi alispáni működése során keletkezett darabok is akadnak. Pál nádor (korábban pápai kapitány) ebben a gyűjteményben kevés katonai és politikai vonatkozású iratot hagyott ránk: katonai szervezési, ellátási, fegyelmi ügyekben kelt néhány levelet, hűségre intő körleveleket a Rákóczi-szabadságharc idejéből, megyék, városok panaszait a porciós terhekről, a paraszti ellenállásról, harmincadügyben írott panaszokat, egyházpolitikai iratokat, levelezését a kamarával, urakkal. Itt is megvannak — bár jóval kisebb számban, mint Miklós nádornál — a nádori bíráskodás s a magángazdálkodás iratai. Az iratokat tárgyi, illetve irattípusok szerinti tételekben, azokon belül időrendben helyezték el.