Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 173. Archivum familiae Dóczy

E173. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ DÓCZY (A Dóczy család levéltára) 1550-1692 1 csomó Iratok, 1550—1692. 1 csomó A Dóczy család a Hunyadiak idejétől 2 évszázadon át az ország vezető famíliái közé tartozott. Birtokai Pozsony, Nyitra, Bars, Szatmár megyében feküdtek, rokoni köre a XVI. század végén a leggazdagabb bárókra mint a Forgáchokra, Thurzókra, Nyáryakra terjedt ki. A mag nélkül elhalt Dóczy András, akinek a kincstárra szállott iratai ennek a levéltárnak a zömét alkotják, úgy látszik, U. Mátyás trónralépte óta viselt országos tisztségeket, iratait is csak az idő óta őrizte meg. Bars és Szatmár megye főispánja, Szatmár várának, később Felső-Magyarországnak főkapitánya, királyi főkamarás és tanácsos volt. A bécsi udvarnak Erdéllyel folytatott tárgyalásaira többször küldték ki biztosként. 1620 után kelt irata nem maradt a levéltárban, erre az időre esik halála. Egy évtizedes közszereplése a török béke s a magyar-erdélyi összecsapások idejére esik: Dóczy közvetlen közelből figyelhette a politikai, diplomáciai, katonai eseményeket, nem egyszer maga is mozgatójuk volt. Tevékenységét és az eseményeket a hozzá írott levelek tükrözik. Legjelentősebbek az erdélyi eseményekre, a császárhoz való viszonyra és az Erdéllyel folyt diplomáciai tárgyalásokra vonatkozó közlések (köztük Bethlen Gábor levelei). A török kérdés is foglalkoztatja a levelezőket: Bécs hírszerzőit, a lengyel királyt és a magyar urakat egyaránt. Maguk a török urak is leveleznek Dóczyval. Sok nyoma maradt a levelezésben a hadieseményeknek (külföldi háborúk, Bethlen hadmozdulatai), a császári hadsereg problémáinak (végvári katonaság, közfelkelés, hadseregellátás, katonai kihágások) s a belső politika kérdéseinek (országgyűlési tárgyalások, a hajdúk mozgolódása, a rendek hangulata az 1618-i királyválasztáskor, egyházpolitika). A legtöbb levelet n. Mátyás király, Thurzó György és Forgách Zsigmond írta Dóczyhoz. Rajtuk kívül a már említettek, továbbá Ferdinánd főherceg, a haditanács, Pázmány Péter, Bethlen Gábor, Rákóczi György (ónodi kapitány korában), Thököly István, Kendi István, Lónyay András, Prépostvári Zsigmond, Homonnai Bálint és várkapitányok, udvarbírók, Dóczy-servitorok, magyarországi és erdélyi urak vegyesen. Jóval kevesebb hely jut a levelezésben a családi birtokszerzés, a birtokperek s a gazdálkodás ügyeinek, családi eseményeknek. A kamarát az élelemkészletek s a honoráriumok dolga foglalkoztatta. Egy-egy alkalommal városok (Kecskemét) vagy a szegény nép (felsőbányai bányászok) is Dóczyhoz fordulnak kéréseikkel, panaszaikkal. Dóczy András levelein kívül csak kisszámú misszilis képviseli a család többi tagjának iratait, így például Dóczy Ferenc levele török fogságából apjához (1569) vagy a Dóczy István pozsonyi kapitányhoz írott levelek (1619—1620, külföldi tudósításokkal, hadi hírekkel). Egyik Dóczy-ág a XVIJ. században egy, Morvaországban is birtokos családdal került házassági kapcsolatba. A morva vonatkozású, részben szláv nyelvű hivatali és gazdasági iratok, lajstromok (köztük a század második feléből valók is) a levéltár többi részétől határozottan elkülönülnek. Az anyag évek rendjében fekszik.