Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 172. Archivum familiae Dobó

kező generációnak több tagja vállalhatott vezető szerepet a török elleni küzdelemben. István, az 1552-es egri ostrom várkapitánya 1553-ban elnyerte az erdélyi vajdaságot. 1569-ben összeesküvés gyanúja miatt fogságba került; nem sokkal élte túl 1572-ben bekövetkezett kiszabadulását. Testvére, Domokos, korábban hosszú időn át János király híve volt; török fogságot is szenvedett. István fia, Ferenc, barsi főispánságot, majd dunántúli főkapitányságot viselt; az ő fiában, Jánosban halt ki a család fiága. Országos — katonai és politikai — gondjai mellett egyik Dobó sem felejtkezett meg a családi vagyon gyarapításáról: birtokaik végighúzódtak a végvárak övezetén: Zólyom, Bars, Abaúj megyében és a Felső-Tisza vidéken. Irataik hihetőleg a fiág kihaltával kerültek a magyar kamara levéltárába; közöttük elsősorban az említett Istvánhoz, Domokoshoz, Ferenchez és kisebb számban a Mohács utáni időkben élt idősebb Ferenchez írt levelek, az ő levélfogalmazványaik és más irataik vannak. A levelezés jelentős részében katonai, politikai tárgyú; másik része a család gazdálkodásához és mindennapi életéhez kapcsolódik. A családtagok az uralkodókkal és a főhercegekkel, az egyházi és világi hatalmasságokkal, egymással, alárendelt tisztjeikkel, gazdasági alkalmazottaikkal, kisebb nemesekkel, megyékkel, városokkal és török urakkal váltottak leveleket. János király, utóbb pedig a Habsburg-királyok és főhercegek a hadi és politikai események híreit cserélték ki Dobóékkal és utasításaikat közölték velük, főként hadszervezési ügyekben (közfelkelés, lustra, parasztok hódolási szándéka a töröknek, alsóbbrangú tisztek beiktatása, végvári fegyelem, kihágások, fizetés, élelmezés, fogolytartás, hadianyagellátás, hídépítés, stb.), vagy az erdélyi vajdasági és a magyarországi politikai élet irányítása dolgában. A várkapitányokkal, szomszédos urakkal, megyékkel, városokkal, családtagokkal váltott levelekben ugyancsak hírcsere és főleg hadszervezési, politikai kérdések kerültek szóba; közfelkelések meghirdetéséről, katonaállításról, a várak állapotáról jelentések számolnak be. A család tagjain kívül a provizorokkal, officialisokkal tárgyalták meg a birtokszerzés, pereskedés, gazdasági ügyvitel kérdéseit, nem egy levélben a család életét is. A császárhoz írott kérvény- és levélfogalmazványok sokszor érintik birtokadomány, birtokviták, hatalmaskodás és más peres ügyek dolgát. A megyék, városok, fogságba esettek Dobóéknak panaszkodnak terheik, sérelmeik miatt. Terjedelem tekintetében jóval a missilis-anyag mögött marad a többi iratfajta: katonai és gazdasági kimutatások s a peres eljárások során keletkezett, vagy velük kapcsolatosan megőrzött darabok. Itt maradt meg Dobó Ferenc töredékes végrendelete is. A levéltár a XVI. század politikai és hadtörténetének rendkívül fontos forrása. Az anyag iratfajták (Levelek, Oklevelek, Kimutatások, Vegyes) szerinti tételekben helyezkedtek el, a leveleket címzettek, néhol levélírók szerint rendezték, a többi tételen belül időrend van. A jegyzék az iratok keltét, a levelek (fogalmazványok, oklevelek) íróját és a címzettjét, a többi iratnak pedig a rövid tárgyát tartalmazza.