Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 172. Archivum familiae Dobó

Az úrhoz intézett kérvények, panaszok jó része a parasztoktól származik. Gyakran írtak kérvényeket a hitelezők, az uradalom alkalmazottai és különféle támogatást kérők is. A gazdasági ügyvitel irattermékeinél kisebb számban maradtak meg a család vagyon­jogi (elsősorban birtokjogi) érdekeit biztosító iratok. Az úriszéki bírói eljárásra, nem­különben az uradalom területén lakó nemesek és parasztok birtoklási viszonyaira vonat­kozó tudnivalókat, régi szokásokat, határozatokat külön foglalták írásba. A ránk maradt levelezés a különféle vagyonjogi ügyek s a folyó pörök kérdéseit s gyak­ran a család egyéb magánügyeit is érinti. Az úriszékekhez fordulók kérvényeit eredetiben, az uradalom nevében külső bírósá­gokhoz fölterjesztett kérvényeket fogalmazványaikban őrzik. A földesúrnak egyháza iránt is kötelességei voltak. A kegyúr leveleket váltott az ura­dalmában működő papokkal, a helyi egyházak tőle kértek anyagi segítséget építkezések­hez stb. A Czoborokat a birtokokon lakó anabaptisták dolgai is foglalkoztatták. Jelentős közéleti szerepet a családtagok közül utoljára Czobor Ádám várparancsnok, tábornok, királyi kamarás és királyi tanácsos viselt. Tiszti működésének emlékei a XVII. század végéről maradtak ránk. A családtagok politikai érdeklődésének bizonyságaként a levéltár — kis számban ugyan — országgyűlési tárgyalások anyagát és törvénycikkeit is megőrizte, továbbá országhatár-megállapító bizottságok iratait is. A XVI. században élt Czobor Imre (ko­máromi főispán, udvarmester, kamarai tanácsos) néhány irata a magyar kamara műkö­déséhez kapcsolódik. A birtokok s a levéltár XVIII. századi szétszóródása idején az iratokhoz igen sok lajst­rom, iratjegyzék, névmutató készült, de ezeknek ma már csak kis része használható. Az iratokat 3 osztályba, s azokon belül fasciculusokba, illetve a 3. osztályban az ábécé betűi szerint sorakozó tételekbe osztották. A classisok iratai egykor minősített fontosságuk szerint különülnek el egymástól, a fasciculusok (tételek) tárgy, illetve irattípus szerint. Az I. osztály első 883 fasciculusáról egykori, a többi iratról új jegyzékek készültek: fasciculusonként (tételenként) adják meg az iratok tárgyát. Mivel a fasciculusok egészen aprók (többnyire 10 iratra terjedők), így ez is komoly útbaigazításul szolgál. A jegyzé­kek megadják az időközben a Neo-regestrata actába áttett iratok új jelzetét is. E172. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ DOBÓ (A Dobó család levéltára) 1527—1602 4 csomó 1. Iratok, 1527—1602. 3 csomó 2. Jegyzék, 1527—1602. 1 csomó Az Ung megyei eredetű Dobó család virágzásának rövid korszaka a XVI. századra esik. Az egyik Dobó már a rákosi országgyűlésen (1505) megyéjét képviselte; a követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom