Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 171. Archivum familiae Czobor

Berthóty Miklós pár évi megyei szolgálat után az 1730-as években érte el ezt a méltósá­got. Birtokait a Sáros megyei Fricsről irányította; ha nem Fricsen, akkor eperjesi szállá­sán lakott. A családnak az az ága, amelynek iratai a kamara archívumába kerültek, a fiá­ban halt ki a XVIII. század közepén. A lefoglalás az özvegy halála után, az 1770-es években következhetett be; az ezt követő időből csupán egy-két elszórt irat található itt. A Berthóty-iratokon kívül legnagyobb számban a közeli rokon Dévényi (másként Melléthey, mellétéi Divényi) família iratanyaga került ide, azután a rokon Bornemisza, Dessewffy, Hedry, palocsai Horváth, Keczer, Péchy, Pottornyay, Semsey, Ternyey, Usz családoké és — talán vétel útján — a Fricsieké, Raszlaviczayaké, Rákócziaké stb. Az iratok első csoportjában a jogbiztosító iratok ismert típusait őrzik, egy részüket másolatban. Megmaradtak birtokigazgatási iratok, kérvények (például adomány kéré­sek), levelek is. A Rákóczi-szabadságharc korából Kassához intézett felhívást, kvártély­adást igazoló elismervényeket, katonakiállítás mérséklése érdekében beadott kérvénye­ket őriztek meg, 1711-ből pedig a koronázási rendtartás szövegét. Néhány irat Berthóty Miklós alispáni működésével kapcsolatban keletkezett. A levélsorozat zömét Berthóty Miklóshoz írott levelek alkotják az 1710-es, 20-as és 30-as évekből: a megyei tisztviselőkkel, katonai parancsnokokkal, hadbiztosokkal, vá­rosokkal, egyházakkal, szomszéd birtokosokkal, gazdasági alkalmazottaival és rokonsá­gával váltott leveleket. Erintik bennük a megye gondjait (katonaállítás, katonák elszállá­solása, adóterhek, megyei elszámolások, megyei hajdúk ügye), a nemesi illetve városi érdekeket (birtokperek, hatalmaskodások, vámfizetés, a gazdálkodás mindennapi kér­dései, jobbágyügyek) és a családok magándolgait. Berthóty Miklós özvegye a gazdaság és a család híreiről értesül a levelekből. Hasonló jellegűek a Divényi Péterhez (Abaúj megyei esküdt, majd Sáros megyei táblabíró) írott levelek a XVII. század végéről, köz­tük jobbágyok panaszai is találhatók. Berthóty Zsigmond a 1680-as években külföldi tanulmányútjáról írt családja tagjainak. A XVII. század végét megelőző és a XVIII. század közepe utáni időszakból csak elvét­ve vannak levelek. A jogbiztosító iratok két évrendi sorozatban, leszámozva állnak (1.: a törzs, 2.: a ki­egészítés). A levelek levélírók rendjében s azokon belül időrendben feküsznek. Az első sorozathoz lajstromkönyv, a másodikhoz az előbbivel egybekötött levélírómu­tató áll rendelkezésére. E 171. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ CZOBOR (A Czobor család levéltára) XVI—XVIII. század 64 csomó, 1 irattok 1. Iratok, XVI—XVm. század. 64 csomó 2. Lajstrom, XVI—XVIII. század. 1 irattok A délmagyarországi eredetű Czobor család már a XV. században az ország vezető fa­míliái közé emelkedett. XVI—XVQ. századi tagjai is sokan viseltek magas méltóságokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom