Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 156. Urbaria et conscriptiones

ket az iratokat, mert az egyháznak a kincstár által számontartott, illetve igényelt jövedelmei általában a fundus religionarius hasznát gyarapították. i Az iratok első csoportját hozzávetőleges időrendben, fasciculus és numerus szerinti tagolásban őrzik, a numerusok számsora fasciculusonként újra kezdődik. A második és a harmadik csoport iratai pontos időrendben, sorszámozva futnak. Az első csoporthoz lajstrom áll rendelkezésre, a kötet végén tárgyat is adó hely- és családnévmutató áll. A második csoporthoz hely- és családnévmutató készült ugyancsak a tárgy feltüntetésével, a harmadikhoz másolati könyv, hely- és családnévmutatóval egybekötve. Irodalom: A .. .vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására a képviselőház 1880. szeptember 30-i üléséből kirendelt bizottság előadóinak... jelentései (Apponyi Albert, Apáthy István). Bp., 1883. E 156. URBARIA ET CONSCRIPTIONES (Urbáriumok és összeírások) 1527—XK. század 321 csomó, 20 kötet, 5 doboz, 1 láda, 1 dosszié 1. Iratok, 1527-XIX. század. 318 csomó, 1 láda 2. Lajstromok és mutatók, 1527—XIX. század. 19 kötet, 4 doboz, 1 dosszié 3. Másolatok, kiadvány kézirat, 1527—XIX. század. 3 csomó Már a kamarai archívum működésének megindulásakor, amikor az őrizetében szánt iratok kiválogatása és lajstromozása elkezdődött, úgy döntöttek, hogy az urbáriumokat, összeírásokat, becsléseket és leltárakat a többi irattól (jogbiztosító aktáktól, oklevelektől) különválasztva helyezik el és külön lajstromozzák. így indult meg már az 1750-es években a Neo-regestrata acta mellett a másik nagy gyűjtemény, az Urbaria et conscriptiones kialakítása. A válogatás, akárcsak a Neo-regestrata acta irataié, a kamarához bekerült legkülönbözőbb családi levéltárakból (Rákóczi, Thököly, Zrínyi, Frangepán, Báthory, Nádasdi, Thurzó, Csáky, Wesselényi, Kanizsai stb.) és felbonthatónak ítélt — leginkább rendezetlen — hivatali sorozatokból történt. (Ide kerültek például a volt budai kamarai adminisztráció által a felszabadító háborúk után az Alföldről, Dunántúlról készített összeírások, amelyeket még 1731-ben önálló levéltári egységként kezeltek. Az urbáriumok tekintélyes része kincstári és a kincstár által ideiglenesen elfoglalt püspökségi, családi stb. birtokokat ír le. 1768-ban 86 csomó és 13 — mutatókkal is ellátott — lajstromkönyv-kötet volt már készen. Utóbb ide kerültek a volt szepesi kamarai adminisztráció sorozatainak és a feloszlatott szerzetesrendek lefoglalt irattárainak ilyen típusú iratai is. A gyűjtemény kiegészítése később, a XIX. században sem maradt abba, és elszórtan az utolsó évtizedekben is illesztettek bele darabokat. 1527 előtt keletkezett