Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 153. Acta Paulinorum
A rendi birtokokon folyó gazdálkodás során keletkezett iratokat már jóval kisebb számban érdemesítették megőrzésre. Ilyenek: a számadások, jobbágy- és birtokösszeírások, (köztük például a Liber de fiindis című könyv), urbáriumok, becsük, leltárak, szerződések, különféle jegyzékek. Az utóbbiak érintették a földesúr legkülönfélébb haszonvételeinek ügyét is (gabona- és bortized, kocsma, malom, téglaégető, fűrész jövedelmei, fahasználat, bérbeadott dézsma és más bérjövedelmek). Megmaradt a levelezés egy része (például a perjelek és tiszttartóik közt), benne a birtok- és jövedelemkezelés, termésbegyűjtés, elszámolás kérdéseivel. A birtokon élő parasztság helyzetét például bírság enyhítéséért benyújtott kérvényei, tiszti visszaélések és súlyos terhek ellen benyújtott panaszai, szolgáltatásokat, mentességeket szabályozó szerződések, kiváltságlevelek, hegyközségi artikulusok, úriszéki iratok világítják meg. A világi hatóságok nem csupán anyagi ügyekben tartottak fenn kapcsolatot a pálos renddel. A tőlük érkezett hivatalos iratok egy részét a rendházak másolati könyvekbe vezették (például a királyi, helytartótanácsi rendelkezéseket ünnepekről, egyes szertartási kérdésekről). Kisebb számban pátenseket (például eretnekek ügyében), meghívókat (például megyegyűlésre), a rend feloszlatásával kapcsolatos iratokat is megőriztek. Az egyház belső életére vonatkozó iratok közül meg kell említeni a búcsút, gyóntatást engedélyező, címet adományozó pápai bullákat és a különféle pápai ediktumokat, nyomtatványokat, a pálos perjeleknek más rendfőnökökkel, püspökökkel folytatott levelezését (zsinati meghívók, dorgálás és védekezés fegyelmi ügyekben, teológiai, nevelésügyi kérdések, jelentések, pl. a Szentjobbról). Itt őrzik az egyházi bíráskodással, gyóntatással kapcsolatos engedélyeket, utazásra indult rendtagok számára kiállított ajánlóleveleket és más, rendtagok külföldjárásával kapcsolatos iratokat, továbbá megőrizték káptalani tárgyalások iratanyagát (benne diáriumokat, articulusokat), rendtagok fogadalomleveleit, nyilatkozatait, vallásos szövegeket és rend- és rendháztörténet-részletekeí (Chronotaxis seu história omnium in cunctis Europaeis ditionibus existentium ordinis S. Pauli... monasteriorum, Memorabilia conventus Elefantiensis 1762-63: krónikaszerű leírás, benne: a perjel részvétele a megyegyűlésen, canonica visitatio, a rendház pörösködései stb.). Az iratok között maradtak régi lajstromok, másolatok és iratkivonatok, így indulgenciák kivonatai is. Az iratokat rendházak, azokon belül birtokok, illetve ingatlanok, máshol irattípusok szerint csoportosították. Ezek az alcsoportok rendszerint egybeesnek az anyag fasciculus-tagolásával. A fasciculusokon belül évrend van, amelyet csak az utólagos kiegészítések zavarnak meg néhol. A rendházak kezdőbetűjük ábécérendjében követik egymást, a birtokok minden rendszer nélkül. A rendházak névsorának végén az egész provinciára vonatkozó és vegyes, leginkább irattípusok szerint csoportosított iratok következnek. Az egyes rendházakon belül eredetileg újra kezdődő fasciculus-számozás volt, utóbb a fasciculusok végigfutó számokat kaptak. A numerus-számozás fasciculusonként újra kezdődik. Az iratokhoz készült lajstrom első kötete az egész anyagot átfogja, kivéve a pesti pálosokra vonatkozó részt. A rendházak sorrendjét tekintve nem követi az anyag tagolását. Az egész rendtartományra és a több rendházra együttesen vonaktozó fasciculusokat iratfajták szerint a kötet végén ismerteti. Számos fasciculusnak csak globálisan adja meg a
