Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 154. Fundus studiorum

tárgyát (vagy irattípusát, a benne előforduló birtok nevét). A pesti pálosok iratanyagának lajstroma külön, részletesebben és rendszeresebben készült kötetbe került. A kiemelt oklevelek Dl .-számát mindkét kötet feltünteti. Az első kötethez helynévmutató, a pesti pálos iratok lajstromkönyvéhez család- és helynévmutató készült, az utóbbi az iratok tárgyát is megadja. Az időrendi mutató csak a mohácsi vész előtti iratokhoz szól és csak a régi, rendházak szerinti jelzeteket tünteti fel. E154. FUNDUS STUDIORUM (Tanulmányi alap) 1701-1851 4 csomó, 2 kötet 1. Iratok, 1701—1851. 4 csomó 2. Lajstromok és mutató, 1701—1851. 2 kötet Az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend magyarországi birtokainak és egész vagyonának ügyeit először vegyes, a helytartótanács, valamint a kamara tagjaiból kinevezett bizottság, majd 1775-től a helytartótanácsnak alárendelt, átszervezett tanulmányi bizottság irányította. Kiszakított részeiből az egyetem és egyházi intézmények részesültek. Mária Terézia végül, 1780. március 25-én kiadott rendeletével, a megmaradt vagyonból felállította •& fundus studiorumot, ennek irányításával pedig továbbra is a helytartótanácsot bízta meg. II. Józsefnek egy 1781. november 23-án kiadott rendelkezése alapján a tanulmányi alap kezelője átmenetileg a kamara lett (1781-1785), 1785-től pedig a helytartótanács és a kamara egyesítéséből keletkezett főhatóság, amelyben a, ,departamentum fundi studiorum" foglalkozott a tanulmányi s vele együtt az egyetemi alap dolgaival. Közbeeső fórumokként a birtokok igazgatását egy ideig a kamarai adminisztrációk, majd bizottságok látták el. A két régi dicasterium 1791-ben történt helyreállításakor a király az alapok birtokainak kezelését ismét a helytartótanácsra bízta. A fundus studiorum ügyeinek intézése során keletkezett iratokat ennek megfelelően a helytartótanácsban őrizték, csupán a rend fennállása alatt létrejött iratok kerültek — akárcsak a kihalt családok levéltárai — kezdettől fogva a kamara archívumába. Az utóbbiakat — mivel tulajdonosuk a jezsuita rend jogi örököse, a fundus studiorum volt — a kamarában időnként a fundus studiorum iratainak is nevezték, s vigyáztak arra, hogy a kamarai archívum voltaképpeni irataitól szigorúan különválasztva kezeljék őket. Ezekre az iratokra vonatkozóan 1793-ig a helytartótanács közvetlenül is adhatott utasításokat a kamarai archívumnak. Kívülük azonban a fundus studiorumnak még más, a mindennapi ügyintézés során keletkezett iratai is kerültek a kamara archívumába: azok, amelyeknek vagyonjogi biztosító erőt tulajdonítottak. Az ilyenek megőrzésére, mint annyi más esetből is látható, a kincstár iratőrző szerve volt hivatott. Ezeket az iratokat találjuk ma az itt ismertetett sorozatban. Néhány térképét a Térképtárba tették át. A helytartótanács tanulmányi ügyosztálya, de alkalomadtán más ügyosztályai is (például a közoktatási) bizonyos iratokat, így az alap birtokait érintő határjáró leveleket, ha-