Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 149. Acta Transylvanica

7. Ugyanennek a három gyűjteménynek „lemondó", a kincstártól való bérbevétel stb. alkalmával az átadást tanúsító okleveleihez hasonlóképp készült mutatója (a Neoregestrata actához az 1873. fasciculusig) közli az iratok tárgyát is. 8. A proveniencia-jegyzék a 105. fasciculustól végig megadja az érvényes fasciculusokban szereplő főbb családok nevét, illetve azt, hogy birtokaik melyik megyében terültek el. Irodalom: Herzog József: A magyar kamarai levéltár története. (Levéltári Közlemények 1931. 269-274.) E 149. ACTA TRANSYLVANICA (Erdélyi iratok) (1269) 1527-XVm. század 5 csomó, 4 kötet 1. Iratok, 1527—1781. 5 csomó 2. Lajstrom és mutató, 1269—1781. 1 kötet 3. Másolati könyvek, 1540—1650. 3 kötet Az 1769-ben megalakult erdélyi fiskális levéltárnak feladatául jelölték ki, hogy az erdélyi kincstár érdekei szempontjából fontos iratokat magyarországi kormányhatóságok levéltáraiban is gyűjtse. Kétségkívül e rendelkezés nyomán indult meg a kutatás a magyar kamara archívumában, s így történhetett, hogy a császár már 1781. február l-jén elrendelte a kamarának: a levéltárában őrzött és az erdélyi fiskus számára szükséges (fisco Transylvanico necessaria) iratokat az elkészült lajstromok alapján ki kell keresni, és át kell adni. A kikeresés valóban megtörtént, de az átadás csak igen kis részben; az erdélyi tárgyú iratok Acta Transylvanica néven a magyar kamarai levéltár birtokában maradtak. A gyűjtemény évtizedekkel később iratkivonatokkal egészült ki: az 1830-ban, 1834-ben és 1841-ben kelt királyi rendeletek alapján kivonatok, jelzetgyűjtemények készültek a Királyi Könyvek, a Donationes palatinales, a Neo-regestrata acta, az Urbaria et conscriptiones, a Contractus, conventiones et transactiones és az Acta publica erdélyi tárgyú irataiból, ugyancsak az erdélyi kincstár érdekeinek támogatására. A bécsi udvart egy 1842-i jelentésben tájékoztatták a munka befejeződéséről. Végül az Acta Transylvanicához csatolták még a kamarai levéltár birtokába került erdélyi tárgyú másolat-köteteket; egy erdélyi törvénycikk-gyűjteményt, amely a kötés tanúsága szerint egykor Barcsay Ákos tulajdona volt, s talán az ő bukásával került császári kézre, a XVI. század végéről származó leveleknek, leírásoknak egy XIX. századi másolatát és egy XVII. századi vegyes másolatgyűjteményt. A negyedik könyvet, Rákóczi Ferenc erdélyi tanácsának leveleskönyvét (Liber regius: Liber expeditionum) utóbb a Rákóczi-szabadságharc levéltárába tették át. Az 1527 előtti okievek már korábban a Mohács előtti gyűjteménybe kerültek.