Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 149. Acta Transylvanica
A gyűjtemény fősorozata túlnyomórészt XVI—XVII. századi birtokjogi iratokból áll, az eredetiek mellett sok másolatból is. A leggyakoribb irattípusok: adomány levél, armális, fejedelmi dekrétum, bevallólevél (eladásról, cseréről stb.), végrendelet, szerződés, tanúságlevél, kötelezőlevél, parancslevél, tanúvallatás, vizsgálat és más peres irat, összeírás, gazdasági (pl. bányászati) vonatkozású levél stb. A kivonatgyűjtemény XVI—XVin. századi, ugyancsak birtokjogi vonatkozású iratokról készült. (A Liber regius, Donationes palatinales, Urbaria et conscriptiones és Contractus, conventiones et transactiones itteni regesztáinak tárgyát illetően utalunk a megfelelő gyűjtemények leltárlapjaira.) A Neo-regestrata actából elsősorban a szepesi kamarához érkezett királyi leiratoknak és a szepesi adrmnisztrációhoz intézett kamarai dekrétumoknak készültek kivonatai, az Actapublicából az erdélyi fejedelemséggel folytatott béketárgyalások anyagát dolgozták fel. Az országgyűlési artikulusgyűjtemény (Diaetales constitutiones Transylvaniae) időben 1540-től 1650-ig terjed, és a XVII. században keletkezett. Nem egy ilyen kolligátum készült abban az időben; a korai kéziratos szövegeket Bethlen Gábor idejétől egyre inkább a nyomtatványok szorítják ki. Az „Acta publica Transylvaniae" című könyvet (1583-1594) az 1583-i fejedelmi temetés leírása nyitja meg, s nagy részét a törökkel, a császárral, továbbá szomszéd országokkal (Lengyelországgal, Moldvával) folytatott erdélyi diplomáciai levelezés, illetve néhány követi utasítás teszi ki. Az Acta Transylvanica /(1606-) 1614-1620/ című kötet Bocskai, Bethlen és az erdélyi rendek levelezésén kívül konföderációk, fejedelmi eskük és országgyűlési törvénycikkek szövegét tartalmazza. Az iratokat fasciculusok és azokon belül numerusok rendjében helyezték el. A proveniencia szerint összetartozók csak ritkán maradtak együtt, fasciculusokon belül az időrendet nem mindig követték. A különböző gyűjteményekből válogatott iratok kivonatai a gyűjtemények szerint külön-külön csoportokban s azokon belül évrendben, folyószámok szerint feküsznek. (Minden regeszta külön lapon.) A másolati könyvekben az időrendi sorrend érvényesül. Az iratokhoz (a fő sorozathoz) az áthelyezett iratok új jelzetét is tartalmazó lajstromkönyv és vele egybekötött, az iratok tárgyát is feltüntető hely- és családnévmutató készült. A kivonatok egyes csoportjai előtt iratjegyzékek találhatók. A Diaetales constitutiones-kötethez helynév- és tárgymutatót kötöttek, amely röviden megjelöli — az egyes kezdőbetűkön belül évrendben — a tárgyat is.