Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 143. Tractatus publici

bankalapítás, bányaadományozás, céhprivilégium-juttatás céljából. Az idevonatkozó feliratok, jelentések, reformjavaslatok, kimutatások és kérvények elsősorban az adózta­tás történetére szolgálnak forrásul. Néhány birtok- és váradomány levél mellett főként az ,,új szerzeményi jog" alá eső birtokokra vonatkozó rendelet és egy, a földelkobzások módját kidolgozó javaslat érdemel figyelmet. A nagyszámú rendelet, kiváltságlevél, kinevezőirat és levél nemcsak a két ország köz­ponti irányítására, honvédelmére és gazdasági működésére szolgál forrásul, hanem az igazgatás megannyi más ágának szervezetére is. Tisztviselői kinevezések mellett talá­lunk itt vidéki királyi hivatalok felállítására, átalakítására és megszüntetésére vonatkozó aktákat, megyegyűlési iratokat, városok és nemzetiségek kiváltságleveleit, a szepesi vá­rosok kiváltását érintő iratokat. A közbiztonság, a közegészségügy, a hírszolgálat hely­zetéről is képet kaphatunk, betekinthetünk a gonosztevők üldözésével, egészségügyi bizottságokkal, pestissel és marhavésszel, az orvosokkal és a postaforgalommal kapcso­latos iratok segítségével. Az igazságszolgáltatás irattermékei — így az idézőlevelek, bírói parancsok, ítéletek és vallatások — nemcsak a korszak bírósági szervezetével ismertetnek meg, hanem szá­mos, máshonnan nem ismert történeti esemény részleteire is rávilágítanak. Vannak ira­tok Illésházy István pőréről és más „rebellisekéről", s megvan a Báthory Erzsébet bűn­ügyében hozott ítélet is. Akadnak adatok az egyetemek, a könyvcenzúra vagy a szabadkőműves-mozgalom történetére is. Az Acta publica iratait tárgy és idő szerint el nem különülő fasciculusok és fasciculu­sonként újra kezdődő numerusok rendjében őrzik. A lajstromkönyvekhez tárgy-, hely­es családnévmutatók az iratok tárgyát és jelzetét tüntetik fel. E143. TRACTATUS PUBLICI (Közügyeket érintő tárgyalások) 1605-1756 3 doboz, 1 kötet 1. Iratok, 1605—1756. 3 doboz 2. Lajtrom, 1605—1756. 1 kötet Az Acta publica felállítása után a kamarai levéltárban szükségesnek vélték egy ahhoz hasonló, de szűkebb tárgykörre korlátozott gyűjtemény szervezését is, amely a róla ké­szült lajstrom címe szerint „tárgyalások, békekötések, követségek, szerződéskötések, bizottságok valamint más ünnepélyes és nyilvános cselekmények és gyűlések" irat­anyagát kellett hogy egybefogja. Darabjait túlnyomórészt a kamarai levéltárba bekerült családi levéltárakból és rendezetlen iratokból válogatták össze, illetve azokról másolták le, időben — egy irat kivételével — a Bocskai- és Rákóczi-szabadságharc közti korszakra

Next

/
Oldalképek
Tartalom